Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan ismét 0,2 százalékponttal emelkedett, 2,6 százalékra.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentősen. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése megjelent az októberi adatokban is. Az élelmiszerek ára az előző havival megegyező mértékben, ismét 4,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, a legjelentősebben a zöldségek drágultak. Az idényáras élelmiszerek ára átlagosan 20,5, ezen belül a burgonyáé 40,0, a friss zöldségeké 38,6 százalékkal emelkedett. A liszt 7,6, a kenyér 5,5 százalékkal drágult, a sertéshús 2,8 százalékkal olcsóbb, a baromfi 3,3 százalékkal drágább lett. A cukor fogyasztói ára 20,2 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni, szeptemberhez viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedett az áruk. A dohányáruk ára 7,3 százalékkal, a szeszes italoké 3,0 százalékkal nőtt. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,7, a tűzifa 9,5 százalékkal emelkedett; a vezetékes gáz, az áram és a távfűtés ára a tavaly októberivel megegyezik. Az év első tíz hónapjában átlagosan 2,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Elemzők szerint a szokásos tényezők mellett a forintgyengülés is megjelent az októberi inflációban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: a piaci várakozást meghaladó mértékű inflációt októberben is három tétel határozta meg, az élelmiszerek, főként az idényáras zöldségek és gyümölcsök jelentős áremelkedése, a dohánytermékek drágulása és az üzemanyagárak.
A dohányáruk megemelt adója visszaköszön a trafikárakban
Fotó: Mirkó István
Mindezekre azonban számítani lehetett, így a meglepetés máshonnan jön: a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékos éves drágulása a legmagasabb 2016 szeptembere óta, és először fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy éves összevetésben nem csökkentek, hanem nőttek az árak ebben a termékkörben. Vélhetően a forint tartós gyengülése nem múlt el nyom nélkül. Ez utóbbi játszhat abban is szerepet, hogy a maginfláció 0,2 százalékponttal, 2,6 százalékra gyorsult. Mivel ez még mindig elmarad a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, az ING elemzői nem várnak azonnal érdemi változást a monetáris politikában.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: a várakozásokat meghaladva közel hatéves csúcsra ugrott az infláció októberben. Az áremelkedést továbbra is az üzemanyagárak drágulása, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint az idényáras élelmiszerek árainak feltehetően átmeneti megugrása okozta. A 2,6 százalékra emelkedett maginfláció a valós inflációs nyomás hiányát jelzi, és az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja.
Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében emiatt mérséklődhet a drágulás üteme, bár néhány hónapig így is meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki inflációs célt. Éves átlagban idén 3 százalékos inflációra számít az elemző.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy véli: novemberben és decemberben már 3,5 százalék környékére lassulhat az éves infláció. Éves átlagban 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció – mondta.
