A harmadik negyedévében a beruházások értéke az első félévet meghaladó ütemben, 22 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. Az év első három negyedévében a beruházások 17 százalékkal bővültek az egy évvel korábbihoz képest, pedig akkor kirívóan magas volt az összesített érték – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A befektetéseket támogató intézkedéseknek, így az egy számjegyű társasági adónak, a csökkenő munkáltatói terheknek és a fejlesztési források megfelelő felhasználásának is köszönhető, hogy az év háromnegyed részében több mint 5300 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon – jelentette ki Varga Mihály a legfrissebb beruházási adatokat értékelve. A pénzügyminiszter kiemelte: a harmadik negyedéves bővüléshez az ingatlanszektor, a szállítás-raktározás, valamint az energiaipari beruházások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, a növekedés várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik.
Varga elmondása szerint 2017-ben a magyar beruházási ráta mind az uniós, mind a visegrádi országok átlagát felülmúlta. Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy a harmadik negyedévi adatokból kiolvasható lendület várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik, a termelések beindulása pedig tovább erősíti a magyar gazdaság teljesítményét.
Szárnyalnak a beruházások, ami a szinte minden ágazatban megfigyelhető beruházási boomnak köszönhető – kommentálta az adatközlést a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint a világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt az építőipar harmadik negyedéves, kirobbanó, 29 százalékos növekedése is előrevetítette. Így az idei első háromnegyed évben a növekedés összesen 16,9 százalék volt. Szezonálisan kiigazítva, a második negyedévhez képest 5,1 százalékkal, a 2015. év átlagához képest pedig 32 százalékkal bővültek a beruházások.
Ahogy arra a mintegy 5 százalékos legutóbbi, harmadik negyedéves GDP-adat alapján számítani lehetett, a beruházásoknál is jelentős növekedés volt – reagált a tegnap napvilágot látott statisztikai adatokra a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid szerint idén összességében 18-20 százalékos növekedést érhetnek el a beruházások. Jövőre viszont lassulás várható, a kérdés, hogy az idei kimagasló tempóból mennyi marad. Év közben pedig arra lehet számítani, hogy az őszi önkormányzati választásokig pörgés lesz a beruházásoknál, a legtöbb fejlesztést várhatóan igyekeznek majd addig átadni a beruházók – tette hozzá.
Átlag fölötti GDP-növekedés várható
A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió (EU) 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is – jelentette ki tegnap egy rendezvényen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják – fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése azonban egyre inkább fékező hatást gyakorol majd erre a területre, miközben jól látszik az is, hogy a hazai járműgyártásban egyre inkább terjed a modernizáció.