Közép-Európa egyszer már jelentős szerepet töltött be a távközlésben Neumann János révén, és jó esélyünk van ismét, hogy ott legyünk az élbolyban – mondta tegnap Orbán Viktor a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciájának megnyitóján Budapesten. A miniszterelnök kifejtette, hogy az Európai Unión belül hazánkban fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság. A GDP 21-22 százalékát, a teljes export nyolc százalékát ez az ágazat adja. A szektor 400 ezer embernek ad munkát, amely a foglalkoztatottak 15 százalékát jelenti. Ezzel az értékkel Írország és Finnország mögött a harmadik helyen állunk, a kutatás és fejlesztésben pedig tíz százalékot tesz ki a terület. Az ágazat már most jelentős Közép-Európában, és konszenzus van arról, hogy az unió húzómotorja lesz a következő tíz évben. A miniszterelnök szerint minden jel arra mutat, hogy a térség szerepe a digitális gazdaságban felértékelődik majd.
Orbán Viktor szerint a modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus rendszereket is, nehéz összehangolni az intenzív fejlődés iránti igényeket és a demokratikus döntéshozatalt. Magyarország ezért bevezette a nemzeti konzultáció rendszerét, az internetről szóló egyeztetést pedig a napokban zárta le. A válaszok alapján a kormány elindította a Digitális Magyarország programot, amelynek révén 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető lesz a széles sávú internet. Az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kap az oktatásban a digitalizáció, ezért elindult a tanrendek átalakítása is. A nemzeti konzultáció rámutatott arra az igényre is, amely szerint a külföldön működő cégeknek ki kell venniük a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből és a közteherviselésből. Kényes kérdés és sok félreértésre ad alkalmat – jelezte a miniszterelnök, majd hozzáfűzte: szükség van arra is, hogy a digitális gazdaságunkból hasznot húzó, tengerentúli vállalatok is hozzájáruljanak a szektor növekedéséhez. – Olyan gazdaságban gondolkodunk, amelyben mindenki egyenlő eséllyel és azonos kötelezettségekkel vesz részt – magyarázta a kormányfő. Arról is szólt, hogy sok még a teendő az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztésében, a hazai programok az állami szolgáltatások ilyen módú megkönnyítését célozzák 2020-ra.
Van hová fejlődni a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének támogatásában – ismerte el Orbán Viktor. Jelezte, nemcsak exportképes cégekre, hanem mintegy tízezer fiatal IT-szakemberre és mérnökre is szükség van. Több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlődését 16 milliárd forinttal támogatta a kormány 2010 óta. Ezt az összeget a következő években nyolcszorosára emelve 130 milliárd forint jut az infokommunikációs fejlesztésekre, ami azt jelenti, hogy mintegy nyolcezer, a területen működő cég juthat támogatáshoz.
– Nélkülözhetetlen a kis- és közepes vállalkozások szerepe az innovációban, támogatásukkal ösztönözhető a lokális digitális fejlődés és új álláshelyek teremthetők – mondta Hou Lin-csao, az ITU főtitkára. Emlékeztetett, hogy a vállalkozók több mint 95 százaléka kis- vagy középvállalkozó, a szektor a munkaerő mintegy 70 százalékát foglalkoztatja, és a fejlődő országokban mintegy 80 százalékát adják a munkahelyeknek. Hangsúlyozta, hogy az idén 150 éves ITU a korábbinál nagyobb intenzitással kívánja bevonni munkájába a kisebb cégeket, valamint az eddiginél is több figyelmet kíván fordítani a különböző infokommunikációs területeken az innovációra, a fejlesztések támogatására.