Javában zajlik a magyar végrehajtói szakma átalakítása, a változtatások ráadásul egyszerre két irányból érik a sajátos helyzetű hivatásrendet.
– Folyamatosan érkeznek új szakemberek, miközben a régiek nagyobb csoportjának meg kell újítania tudását – mondta lapunknak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Schadl György elsőként az újonnan érkezőkről beszélt.
Tavasz óta számos álláspályázat jelent meg, s szinte minden kiírásnál többszörös volt a túljelentkezés.
– A korábban körülbelül 170 tagú szakmai közösség létszáma 230-ra emelkedik, jelenleg nagyjából kétszáz végrehajtó dolgozik az országban – mondta a kar vezetője.
Hozzátette azt is: manapság már csak szigorú szakmai feltételek teljesítése után válhat valaki végrehajtóvá, a jogi végzettség és a szakvizsga például fontos kritérium. Az utóbbi hónapok pályázataira a legkülönfélébb szakmai múlttal rendelkező jogászok jelentkeztek, mások mellett ügyvédek, végrehajtási ügyszakos bírók, közjegyzőhelyettesek, faktorcégek jogászai is versenybe szálltak az üres pozíciókért. A pályázók közül végül – mások mellett – egyetemi tanszékvezető tanárt és nagydoktori tudományos fokozattal rendelkező személyt is végrehajtónak neveztek ki. A túljelentkezés lehetséges okai kapcsán az elnök arról beszélt: az utóbbi évek szabálymódosításai nyomán mára jórészt megszűntek a vadnyugati viszonyok a végrehajtásban, az eljárások legtöbbje pedig olyan – főként irodai – munkát jelent, amely sok jogász számára lehet csábító és jelenthet tényleges szakmai kihívást.
Kihívásból a régebb óta a pályán lévő végrehajtóknak is kijut. Ez ügyben fontos dátum 2017. december 31-e. A határidőt még 2015-ben szabta meg a törvényhozás, megelégelve azt a több botrányt is okozó helyzetet, hogy adott esetben olyan személyek dönthetnek tíz- és százmillió forintokról, akik az alapvető szakképesítést sem szerezték meg ehhez.
Szakirányú, felsőfokon szerzett diploma kell januártól az eljárások lebonyolításához
A kérdést a 2006-os pénzügyi válság és az élezte ki, hogy a krízis után az árfolyamok elszabadultak, számos adós anyagi helyzete megrendült, s családok tömegei kerültek nehéz helyzetbe. A jogi ismeretek hiánya leginkább amiatt okozhatott problémát, hogy a devizahitel-szerződések sokszor igen bonyolult megoldásokat tartalmaztak, ezek helyes értelmezése némelykor még a bíróságoknak is komoly fejtörést okozott. A jogi végzettség nélküli munkavégzést egyébként még a korábbi, a rendszerváltozás utáni időkben meghozott szabályozás engedte meg bizonyos szereplőknek.
Ezzel kapcsolatban az elnök rögzítette: 2017. december 31-én minden végrehajtónak kell hogy legyen jogi diplomája, de legalább jogi egyetemre kell járnia. Az a végrehajtó, aki nem tudja igazolni, hogy felvették és be is iratkozott, annak az esztendő végén megszűnik a megbízatása.
A Magyar Idők úgy értesült, hogy a jelen állás szerint nagyjából három tucat végrehajtó hullhat ki amiatt, mert nem vették fel az ország valamelyik jogi egyetemére vagy nem kezdte meg tanulmányait.
Schadl György elnök az értesülésünket nem erősítette meg, ugyanakkor kifejtette: a távozók számától függetlenül nyilvánvaló, hogy a végrehajtás szakmai színvonalának emelkedése a hitelezők és az adósok helyzetét is megkönnyítheti. Gyorsabban pont kerülhet egy-egy eljárás végére, az ügyek szereplői egyszerűbben kapcsolatba léphetnek a végrehajtókkal, és minden érintett könnyebben érvényt szerezhet jogos igényének.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az adósok nem kerülnek majd kétes helyzetekbe, a jogértelmezési problémák, tévedések nem nehezítik tovább az ügyfelek dolgát.
A végrehajtói kar vezetője mindehhez hozzátette: a legjobb megoldásnak minden bizonnyal az számítana, ha minden érintett felvételt nyert volna az egyetemre, mert akkor az eddig megszerzett szakmai rutin nem veszne el.
