Jelentős béremelési igénnyel léphetnek fel jövőre is a munkavállalók, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint bőven elbírná a vállalati szféra 2019-ben is a két számjegyű, 15 százalék körüli átlagos felzárkóztatást, beleértve a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Mindezt a hozzáadott értékből változatlan ráfordítás mellett. A számokból kiderül: indokolatlan a munkaadóknak a minimálbér és a garantált bérminimum egy számjegyű emelésére vonatkozó korábbi javaslata a szociális hozzájárulási adó júliusi csökkentése miatt.
A munkaadók tavaly és az idén jelentős járulékcsökkentést könyvelhettek el, az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint ez vissza is jutott a munkavállalókhoz, ám nem egyenlő arányban. Emellett egyre dinamikusabban növekszik a vállalati szektor, így a bérek garantáltan emelhetők. A kérdés így jövőre az lesz, az adott munkaadó a dolgozók bérét vagy a profitját kívánja-e növelni, és a technológiai és hatékonyságnövelő beruházások milyen mértékben jelennek meg a termelékenységi adatokban.
A pénzügyi és vállalati szektorban 2016 második negyedévéhez képest az idei második negyedév végére több mint 16 százalékkal nőtt a hozzáadott érték, tehát az árbevétel, amely a munkaerő költségéből és a profitból tevődik össze. Ugyanakkor az árbevételnek csak alig több mint a felét fordítják a munkavállalói jövedelmekre a piaci szereplők, ráadásul a járulékcsökkentés valóban jelentős segítséget nyújtott. A szociális hozzájárulási adó mérséklésének hatására az idén már csak a hozzáadott érték 14,8 százalékát kellett átlagosan járulékra költeniük a cégeknek, míg ez az arány 2016-ban 19 százalék volt.
Az adatok szerint a pénzügyi szféra szereplői a munkaerő költségére 52,7 százalékot fordítottak a hozzáadott értékből, a fennmaradó 47,3 százalék pedig a szereplők profitjaként jelenik meg. Ez 2016-hoz képest 2,7 százalékkal magasabb ráfordítás, arányaiban tehát a profitból is jutott a dolgozóknak, habár csak kismértékben. A nemzetgazdaság bővülését figyelembe véve a vállalati és pénzügyi szektor hozzáadott értékének növekedése jó ütemű, az évi bruttó 10 százalék feletti keresetemelkedést pedig változatlan ráfordítás mellett sikerült elérni.
A továbbra is alacsony infláció mellett tehát – a jövő évi növekedést figyelembe véve – legalább akkora bruttó béremelést változatlan ráfordítás mellett átlagosan elérhet a versenyszféra.
Ugyanakkor 1-2 százalékponttal nagyobb bérráfordítás mellett akár jelentősebb, legalább 14-16 százalékos keresetemelést is el tud viselni egy átlagos ütemben növekvő vállalkozás, és még így is bőven marad extra bevétele, amelyből technológiai fejlesztésekre, hatékonyságnövelő intézkedésekre is futja.
Ezekre a beruházásokra nemcsak a szereplők szerint van szükség, az adatok is ezt igazolják. Lengyelországban a hasonló ütemű béremelések, magasabb bérszínvonal úgy valósul meg, hogy a hozzáadott értékből a munkaerőköltségre fordított arány mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint nálunk, 43 százalék körüli. Így hatékonyabb a termelés, amely többek közt a fejlesztésekkel érhető el.
A vállalati szféra szereplői szerint hosszú távon nem tartható fent a bérek jelentős felzárkóztatása. Ugyanakkor nagyobb bérráfordítás esetén – a profit terhére – akár a versenytársakhoz képest jelentősebb mértékben emelkedhetnének a hazai keresetek, így gyorsulna a felzárkózásunk Nyugat-Európához is.
A kormány viszont nem szólhat bele a vállalkozások bérezési gyakorlatába, ám a minimálbér-tárgyalásokon a munkavállalói érdekképviseletek jobb alkupozícióban lehetnek a munkaadói oldal szervezeteinél. A rendelkezésre álló mutatók viszont a nemzetgazdaság szintjén vizsgálják a munkaerőköltség-ráfordítást, cégenként természetesen eltérő az arány.
A gyakorlatban a hozzáadott értékből a bérekre fordított arány sok területen vélhetően alacsonyabb, mint az átlag. Idesorolható például a kiskereskedelem; a nagy nemzetközi áruházláncok jelentős árbevételre tesznek szert, míg a bolti alkalmazottak fizetése a nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmarad. Az érdekképviseletek tehát mind a minimálbérek, mind a helyi szintű tárgyalások során jelentős kedvezményeket érhetnének el.
Ugyanakkor a szakszervezetek egy része továbbra is a kafetéria járulékkedvezményének eltörlése miatt bírálja a kormányt, habár a juttatásokkal élő, jellemzően tehetősebb munkaadók bőven ki tudják gazdálkodni a kiesést.
A jövő kedden folytatódó minimálbér-tárgyalásokon a szakszervezetek mindenképpen két számjegyű emelést követelnek, míg a munkaadói oldal korábbi álláspontjában ettől elzárkózott. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium tegnapi közlése szerint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével folytatott tárgyaláson Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, nem változtatnak a kafetéria adómentességének eltörlésével kapcsolatos döntésükön.