Megmarad a belföldi turizmus állami ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze, nem kell attól tartani, hogy 2018-tól megszűnik a jelenleg is a legkedvezőbb adózással támogatott Szép-kártya – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán a sajtóban megjelent találgatások kapcsán, miszerint a kabinet elképzelései szerint az Erzsébet-utalványok után belátható időn belül kivezetik a legnépszerűbb kafetériaelemet is, azt mondta, nincs olyan terv, ami a kivezetést javasolja.
– A szándék a jövő évre tervezett, már ismert adózási szabályoktól függetlenül is az, hogy ösztönözzük a turizmus fejlődését a Szép-kártyák révén. Ez a koncepció nem változik a későbbiekben sem – fogalmazott a vezérigazgató.
Emlékeztetett, a 2017-es költségvetési elképzelések között a legnagyobb adó- és járulékkedvezménnyel szerepel a Szép-kártya minden más juttatással szemben. Jövőre a munkavállalók kedvezményes adókulcs mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben a fizetésük mellé, ezenfelül a munkaadók a közszférában 100 ezer forintot, a magánszférában 350 ezer forintot utalhatnak a pihenőkártya három alszámlájára. Guller Zoltán jelezte, a kormánynak rövidesen meg kell állapodnia Brüsszellel a kártyakibocsátás feltételeiről, ez azonban a rendszer lényegét, illetve jövőjét nem érinti.
– Az Országgyűlés az adószabályok módosítása körében még pontosíthatja az elképzeléseket, a kedvező adózás és a felhasználás ösztönzése azonban változatlanul fontos szempont. Ezt követően kormányrendelet rögzíti majd a Szép-kártya kibocsátásának feltételeit – mondta az MTÜ vezetője.
Úgy fogalmazott, évek óta bizonyítják a kártyafelhasználás folyamatosan növekvő számai a rendszer jótékony hatásait, az egyes alszámlák közül a szállás- és vendéglátás felhasználásra elkölthető összegek fogynak a leginkább.
A Szép-kártya forgalma az utóbbi két évben több mint 15 százalékos növekedést mutatott. Ez Guller szerint világossá teszi, hogy a jövőben is szükséges a belföldi utazások élénkítése. Ennek fényében nem hiteles az az állítás, hogy a kormány a felhasználók hátrányára változtatna majd a rendszeren. Mostanra bebizonyosodott, az egykori üdülési csekkből átalakított Szép-kártya a korábbiaknál jelentősebb pénzt forgat vissza a turizmusba: a bevezetése óta eltelt öt évben a kafetériajuttatás 350 milliárd forintnál is nagyobb mértékben járult hozzá az ágazat forgalmához.
– Eltökéltebb nem is lehetne a kormány egy ilyen fontos keresletélénkítő eszköz iránt – jegyezte meg Guller Zoltán.
Ismert, a papíralapú üdülési csekkek megszüntetését korábban a falusi turizmusban érdekelt vállalkozók kifogásolták a leginkább, mivel az addigi szabályokat internetes terminálokon keresztül üzemeltethető kártyarendszer váltotta fel. Ennek az egyszeri beruházási költsége, amely nagyjából százezer forint, állításuk szerint megterhelő a kisebb vállalkozások számára.
A Magyar Idők a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségétől (Fatosz) megtudta: a jelenleg mintegy 1200 hivatalosan jegyzett vidéki vendégfogadó közül csupán mintegy kétszázan, vagyis a szolgáltatók 20 százaléka működik Szép-kártya-elfogadóhelyként is, melyhez a legtöbben internetes szállásközvetítő oldalakon keresztül csatlakoztak. – A falusi turizmus forgalma a Szép-kártyán kívül is megugrott tavalyhoz képest, idén már meghaladta a 2009-es szintet.
Úgy tapasztaltuk, a családoknak több pénze jutott vidéki üdülésre a nyáron, ezért számításaink szerint a tavalyi 470 ezer után idén már átléptük az 500 ezres vendégéjszaka-számot – közölte Szabó Géza, a Fatosz alelnöke.