– Nagyon szerencsés vagyok, amiért az elmúlt két évben lehettem a szállodaszövetség elnöke. A korábbi időszak is egy felfelé ívelő tendencia volt, de az utóbbi két esztendő különlegessége, hogy a kormányzat a tettek szintjén is látványosan beállt a turizmus mögé. Mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy regnálásom alatt a szállodaipar megtalálta a közös hangot a kormánnyal, és megfelelő módon, apró lépésekben haladunk a sikerek felé – mondta a Magyar Időknek adott interjúban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét december végéig elnöklő Könnyid László. A Hévízen szállodát igazgató szakember 2016 végén került a szövetség vezetői székébe, ekkor alakult meg a Magyar Turisztikai Ügynökség is, így az állami szervezettel az iparág reprezentánsaként fokozatosan alakították ki a párbeszédet.
– A turisztikai kormányzattal közös munka eredményeként már rövid időn belül kimutathatóan eredményesek voltak a szezonális forgalomélénkítő kampányok, amelyek vidéken alapvetően befolyásolták a hotelek forgalmát – mondta az elnök. Szavai szerint például a tél alapvetően egy nehezen eladható időszak, ezért nagy szerepe volt az első, turisztikai ügynökséggel közös, országos médiakampánynak 2017 elején. – Hogy segítsük a belföldi turizmust, az ügynökséggel közösen speciális csomagajánlatokat alkottunk. Az azt megelőző sikeres nyári kampány után télen még nagyobb hatást értünk el, olyan élménylehetőségeket mutatva az országból, amelyeket nem nagyon vizsgáltak korábban. Vagyis a kialakult közös gondolkodás máris konkrét eredményt hozott, hasznos segítséget a piaci szereplőknek – emlékezett vissza.
Mint mondta, a 2017-es év köztudottan rekordév volt a forgalom növekedése szempontjából, de a rekordot sokan csak a nyári vizes világbajnoksághoz kötik. Holott az igazi eredmény az, hogy a belföldi turizmus tavaly elkezdett dinamikusan emelkedni, amely növekedés ma is erőteljes, ami az egységes és dinamikus kampányoknak is köszönhető.
Már van miből pihenni
– Alapvetően a belföld húzza az ágazatot, illetve a nemzetgazdaságot, mert kifejezetten húzóerővé vált a turizmus, holott nem volt FINA, nem volt annyi világesemény az idén. Az országon belüli utazások piacán újdonság, hogy kimondottan trendi lett Budapestre látogatni, ez az adatokban is markánsan meglátszik – mutatott rá a vezető.
Úgy fogalmazott, a főváros által kínált gasztro- és kulturális élmények, a nemzetközi szinten híres látnivalók, értékadó nemzeti büszkeségeink megmozgatják a magyarokat is, akik egyre érdemesebbnek tartják Budapestet arra, hogy szabadidős utazás, városnézés céljából felkeressék. Miközben a vidék stabilan tartja a magas látogatottságot, ehhez társult hozzá a főváros jelentős forgalombővülése – a rekord tehát erre az esztendőre is garantált az iparágban.
– Az elmúlt két évben megőriztük a Szép-kártyák turizmusban betöltött fontos szerepét. Amikor napirendre került a kafetéria-rendszer átalakítása, hittünk abban, hogy a munkavállalóknak pihenésre van szükségük, mert a regenerált dolgozó az egész nemzetgazdaságnak érdeke. Szövetségünk örömmel fogadta, hogy ez egybecsengett a kormányzati szándékokkal, és megmaradt eredeti formájában ez a béren kívüli juttatási elem – emelte ki Könnyid László. Hozzátette, a pihenőkártya még mindig a belföldi turizmus motorja, de az is fontos tendencia, hogy mára a szálláshelyeken számottevően megnőtt a készpénzes költés is – a lakosság jobb jövedelmi helyzetének köszönhetően.
– Érdekes módon leginkább a bankkártyahasználat és a digitális költés emelkedik. Karácsony előtt például rengetegen vásároltak később beváltható utalványokat, amit ma már a szállodák honlapján két kattintással meg lehet vásárolni. Sokan még szenteste napján is szállodai csomagokra szóló előfoglalásokat kerestek az interneten, idén a legtöbben a pihenés élményét ajándékozták – mondta az elnök, megjegyezve, karácsonykor nagyon erős forgalmat bonyolítottak minden régióban a hotelek, a két ünnep közötti időszak, illetve a szilveszter, év vége pedig telt házzal zajlik majd a legtöbb szolgáltatónál.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt két évben folyamatosan vizsgálták a nemzeti védjegyként működő szállodabesorolási rendszer, a Hotelstars Union jövőjét, amelyet 17 országban alkalmaznak, és amelynek paraméterei belekerültek a példátlan összegű kormányzati támogatást nyújtó Kisfaludy szálláshelyfejlesztési programba, aminek során hétszáz vidéki panzió újul meg. – Büszkék vagyunk rá, hogy részt vettünk a pályázati kritériumok kidolgozásában, végül a Hotelstars rendszer részeként a családok évében feltettük az i-re a pontot: kidolgoztuk a családbarát minősítést is – mondta.
Nyertes helyzetet hoz a biztonság
Könnyid László szerint általánosan elmondható, hogy sokkal stabilabbá vált a lakosság vásárlóereje. Az egyik jelentős emelkedés a háromcsillagos szállodák piacán figyelhető meg, ami azt mutatja, hogy az a társadalmi középréteg, amely túlnyomórészt a háromcsillagos szállodát engedheti meg magának, többet tud kikapcsolódásra költeni a fizetéséből, több vendégéjszakát, pluszszolgáltatást vesz igénybe.
– Szállodában általában akkor költünk, ha marad az alapvető kiadásokon túl, és a hazai hotelek árbevétele több mint tíz százalékkal nőtt az idén, amit a rengeteg hosszú hétvége is segített. Egyébként van egy olyan tipikus vendégkör is, amelyik nem hajlandó szállodában megszállni, hanem a panziók, apartmanok, vendégházak piacán keresi a lehetőségeket – itt a Kisfaludy-program hamarosan induló fejlesztései megint jelentős minőségi ugrást hoznak majd – jegyezte meg a szakember. Úgy fogalmazott, a magyarok kezdenek megtanulni pihenni, mert már van miből.
– Látszik, hogy megtanultuk annak fontosságát, miért jó itthon pihenni. A belföldön tett utazás, a fizetővendéglátás igénybevétele, a magyarországi szálláshelyeken való kikapcsolódás a munkahelyek megtartásában segít és magyar vidéki kkv-kat támogat. Ez a fajta tudatos gondolkodás újabban sok vendégnél megfigyelhető – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: egyre többen keresik a helyi alapanyagokat, mert azzal a termelőket segítik, a többség ugyanis nem a Brazíliából beutaztatott csirkemellre kíváncsi. Sok vidéki szállodában már a helyi ízeket is közvetlenül elérhetővé teszik, amire egyre nő az igény, a vendégek ugyanis tudatosan választják az autentikus nemzeti értékeket.

Könnyid László szerint meghatározó volt az elmúlt két év. Amikor a kormány és az iparág közös irányba fordult, hamar jöttek az első sikerek
Fotó: Éberling András
Megjegyezte: a kormánnyal közös gondolkodás és a szemléletformálás is érezteti már a hatását, az erős belföldi turizmussal ráadásul kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a nemzetközi hatásoknak. – Mindig azt mondjuk, hogy nem a külföldi utazások ellen dolgozunk, hanem itthon akarjuk tartani a vendégeket – jegyezte meg Könnyid László.
Mint mondta, van még egy fontos szempont, ami mellettünk szól, az pedig a biztonság. – A biztonság mint választási tényező az utazás tervezésekor ma már elsődleges és hosszú távon kiemelt szempont lett. Döntéshozatali szinten épült be a biztonság iránti igény, amely minden turistát befolyásol a világban. Budapest felfutó látogatottságát ez is erősen támogatja.
Az adventi időszakban például rengeteg külföldit vonzott hozzánk, hogy a bazilikánál, a Vörösmarty téren biztonsággal lehetett sétálgatni a karácsonyi vásárban, de a belföldi desztinációkat egyébként is egész évben támogatta, hogy bárhová mentek a családok pihenni, mindenütt általánosan jelen van a biztonság – emelte ki a szállodaszövetség elnöke. Mint mondta, manapság sokan például azt is megnézik, hány kamera van a szállodán belül, mennyire védett az objektum, mert az is a szubjektív biztonságérzet része.
– Az is sokaknak számít, hogy a hoteleink körül vannak határolva, így az ott üdülő gyerekek nem tudnak elveszni, például kiszaladni az utcára. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a már említett családbarát minősítő rendszer részeként edukációs jelleggel a szállodáknak és az utazóknak is azt tanítjuk, mit jelent a Nyugaton már bevált minták szerint igazán családbarát szolgáltatóvá válni, és ennek milyen fokozatai vannak – arany, ezüst és bronz besorolást nyerhetnek a minősített hotelek – ismertette.
Nem a túlélés a tét
– Az elmúlt két évben megtanultuk azt, hogy a december, ami alapvetően halott időszak szokott lenni, mára magas szobafoglaltsággal telik. Azt is megtanultuk, hogy kiemelt sportesemény nélkül is jól alakul a főváros forgalma, és a nyár már nem holt szezon Budapesten, amely nem ürül ki júliusban, augusztusban sem. Áldásnak tartom, hogy egy olyan időszakban lehettem a szövetség elnöke, amikor a turizmus mozdult el, ehhez adódik egy jó gazdasági környezet. Így tudtunk olyan kérdésekre fókuszálni, ami nem a mindennapi túlélésről szól, hanem távlati célokról. Még a legkritikusabb munkaerőhelyzet is alakul: bizonyos munkakörökben a megnövekedett jövedelmeknek köszönhetően mára javult a helyzet – vázolta Könnyid László.
Például a szakács, a felszolgáló munkakörökben, vagyis a szakképesítést igénylő területeken a bérminimum erősödése kedvező folyamatokat indított be. – Kevesebb lett a munkavállaló a piacon, akik a tudásuk, a szakmai tapasztalataik alapján felértékelődtek, és a fizetések is feljebb mentek. Kicsit szűkült az olló a külföldi jövedelem és a magyar között ezen a területen. Ezért azok a szakmabeliek, akiknek fontos a családi élete is, illetve az, hogy a hazájukban állampolgárként tekintsenek rájuk, sorra hazatérnek vagy eleve itthon maradnak, mert már könnyebb a magyar piacon boldogulni – mondta. Szavai szerint ma azok a vendéglátósok találnak könnyen munkaerőt, akik valós bruttó fizetéssel teljes munkaidőre jelentik be a dolgozót és jogkövető módon fizetik utána a járulékokat.
– A jövedelmek a béremeléseknek köszönhetően fehérebbek lettek, és nagyobb becsülete lett a tisztességes munkaadóknak, akiknek a bővebb forgalom miatt erősödött a teherbíró képessége. Az egyszerűbb adórendszer, például a vendéglátás áfacsökkentése lehetővé tette a jelentősebb béremeléseket, pedig az ételek árát nem lehetett két év alatt negyven-ötven százalékkal megemelni – jegyezte meg, hozzáfűzve, mindez a versenyképesség szempontjából fontos, amely a turizmusban közép-európai szinten méretik meg.
– Tevékeny, de eredményes útra léptünk rá két évvel ezelőtt, a fejlődő pálya töretlennek látszik. A zsinórmérték mentén haladva óriási potenciál aknázható még ki a magyarországi turizmusban, a GDP-ben is tetten érhető fejlődés tükrében – összegezte Könnyid László az ágazat kilátásait.