A nem kellő hatékonysággal, valamint a pénztárak elmúlt években realizált több tíz milliárd forintot kitevő extraprofitjával magyarázta Bánki Erik azt, hogy tegnap benyújtott javaslata értelmében felmenő rendszerben megszűnne a lakás-takarékpénztárak állami támogatása.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Magyar Időknek azt mondta: a Fidesz-frakció gazdasági kabinetje az otthonteremtési programot áttekintve arra jutott, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) beváltotta a hozzá fűzött reményeket: már több mint 90 ezer család összesen 250 milliárd forint összegben kapott segítséget a saját lakáshoz jutáshoz.
– Ezzel szemben azt látjuk, hogy bár a lakás-takarékpénztárak kiemelt állami támogatást kapnak, a lakossági megtakarítások alig egyharmadát tette ki a pénztárakban tartott összeg. Ráadásul a szerződések java része nem az eredetileg kitűzött célt, vagyis a lakásvásárlást vagy új lakás építését szolgálta – fogalmazott Bánki Erik, hozzátéve, hogy a megtakarításokat főként olyan felújításokra és átalakításokra fordították, amelyek nem szolgálják a kormány otthonteremtési programjának célkitűzését.
A képviselő kifejtette, 2010 és 2017 között a pénztárak kezelői és a konstrukció forgalmazói hatvanmilliárd forint extraprofitra tettek szert, sőt ha az állami támogatás nem lenne, akkor az ügyfelek semmilyen hozamot nem kapnának megtakarításaik után. – Kíváncsi leszek rá, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot és az állami támogatást nem kapják már a pénztárak, hányan fordulnak majd hozzájuk a megtakarításukkal – jegyezte meg Bánki Erik.
– A képviselőcsoport arról döntött, hogy azt az állami támogatást, amelyet eddig a pénztárakhoz utalt az állam, a jövőben közvetlenül az otthonteremtő családok kapják meg. Az a célunk, hogy minden magyar családnak lehetőséget adjunk rá, hogy saját otthonhoz jusson. Ez nemzeti ügy – jelentette ki Bánki Erik, hangsúlyozva, a frakció arra kérte a kormányt, hogy minél előbb tárgyaljon az otthonteremtési támogatások bővítéséről. Hozzátette, még az ősz folyamán várhatók bejelentések arról, hogy a lakás-takarékpénztárak kivezetése után milyen lehetőségekkel gazdagodik a program.
Az otthonteremtési program bővítésére fordítaná a kormány a felszabaduló összeget
Fotó: MTI/Földi Imre
A Bánki Erik által tegnap benyújtott javaslatot a képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban vitatja meg ma az Országgyűlés, amely határoz is a pénztárakról szóló törvény módosításáról. Ez a korábbi szerződéseket nem érinti, viszont a hatályba lépést követően kötött megállapodások és futamidő-hosszabbítások után már nem fog járni az állami támogatás.
A lakás-takarékpénztári konstrukció lényege, hogy az éves befizetésre az állam harmincszázalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forint támogatást biztosít legalább négy, legfeljebb tíz év futamidőre. Bár a megtakarítás lakáscélú, a felhasználás elég tág keretet adott a telekvásárlástól a lakáshitel előtörlesztésén át olyan kényelmi beruházásokig, mint mondjuk egy szauna építése.
Jelenleg négy pénztár működik: a Fundamenta–Lakáskassza, az OTP, az Erste és az Aegon, amelynek kezelését október 1-jével a Raiffeisen Bank vette át. A betétállományok alapján a Fundamenta piaci részesedése meghaladja az 54 százalékot, az OTP Lakástakarék 35 százalékkal van jelen. Információink szerint a lakástakarékok együttesen több mint 340 milliárd állampapírvagyonnal rendelkeznek, azonban az ebből származó hozam nem jutott el az ügyfelekhez, akiknek a megtakarítása lényegében csak az állami támogatásból adódott.
