A kedvező finanszírozási helyzetre hivatkozva 2017. március 31-től megszünteti a Letelepedési Magyar Államkötvények értékesítését az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Az indulás óta közel 1,3 milliárd euró összeget vont be ebben a formában az ÁKK, amivel másfél milliárd forint kamatmegtakarítást sikerült elérni – áll az adósságkezelő közleményében.
A kormány még 2012-ben döntött a letelepedési kötvények bevezetéséről, hogy az akut forráshiánnyal küzdő költségvetésnek olcsó forrást biztosítson. Ez a finanszírozási forma korántsem egyedülálló az Európai Unióban, sőt több olyan ország is van, ahol a befektetett összegért cserébe állampolgárságot is adnak. A magyar rendszerben kezdetben 250 ezer euróért járt az öt évre szóló letelepedési engedély, az összeg 2015 januárjától 300 ezer euróra emelkedett.
Pár éve az ország nehézkes pénzügyi helyzete és negatív megítélése miatt még ez volt az egyik legolcsóbb finanszírozási forma. Mára azonban érdemben javult a helyzet, tavaly mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került az ország adósságbesorolása, és az állampapírok kamata történelmi mélypontra süllyedt. Jelenleg már jóval olcsóbban finanszírozza magát az ország a piacokról, ezért az elmúlt időszakban a letelepedési kötvényeket sok – elsősorban politikai – támadás érte. A kormánynak az ár mellett azonban más szempontokat is figyelembe kellett vennie, ezen belül az egyik legfontosabb az volt, hogy minél szélesebb körben diverzifikálja az adósság szerkezetét, ezzel is csökkentve a kockázatokat.
A lakosság számára is hasonló megfontolásból – ez esetben a forintadósság arányának növelése érdekében – fizet a kormány jelentős kamatprémiumot, noha a piacról olcsóbban is kölcsönözhetne. Ennek meg is lett a hozadéka, hiszen a külföldiek részvállalása az adósságból a korábbi 60-70 százalékról 40 százalékra csökkent, helyüket pedig a magyar állampolgárok vették át, tehát a kamatprémium, azaz a hozam is itthon marad. Az adósságszerkezeten belül a forintalapú kötvény 47, a kincstárjegyek 24 százalékra emelkedtek, a deviza-állampapírok súlya 21, a devizahiteleké 5 százalékra csökkent november végére. Az ÁKK szerint a finanszírozási tervben szereplő deviza-forrásbevonás a piaci kibocsátásokkal és a hazai lakossági Prémium Magyar Euró Államkötvénnyel kényelmesen biztosítható.
Az ÁKK adatai szerint 2013-ban 430 letelepedési kötvényt értékesítettek 107,5 millió euró összértékben, egy évvel később pedig már 1783 darab, 250 ezer euró névértékű adósságpapír fogyott. 2015-ben kicsit bonyolódott a kép, hiszen a letelepedni szándékozó személynek már 300 ezer euró értékben kellett letelepedési kötvényt vásárolnia. Ennek megoldása érdekében a 2015-től indított sorozatok 50 ezer eurós címletekből állnak, így a 2014. évben beadott igények esetén öt darab, a 2015. évben – és azóta folyamatosan – fogadott igények után hat darab 50 ezres címletet értékesít. Ebből adódóan a 2015-ös év esetén visszaosztással nem megállapítható, hogy pontosan hány darab kötvénycsomag került a vállalkozásokhoz – tájékoztatta a Magyar Időket az ÁKK. Tavaly 8064, 50 ezer euró névértékű kötvényt adtak el, azaz tekintve a 300 ezer eurós küszöböt, 1344 személy szerezhetett letelepedési engedélyt.
A hazai állampapírpiacon eközben töretlenül zuhannak a hozamok, tegnap 30 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkontkincstárjegyet értékesített az ÁKK, és már csak 0,26 százalékot kellett fizetni a finanszírozásra. A másodpiaci jegyzések is rekordmélyen állnak, 3 hónapra alig 0,06 százalék a hozam, de a féléves felár is alig 0,09 százalék. A hosszabb futamidőn is kedvező a kép, a hároméves hozam 0,93 százalék, az ötéves papírok 1,89 százalékos hozam mellett kelnek el. Hosszú lejáratokon az enyhe hozamemelkedés miatt nem érdemes aggódni, hiszen 10–25 éves távlatban a befektetők már beárazzák az emelkedő kamat-, illetve inflációs környezetet is.