Bár a „diabetikus” élelmiszer kategóriát megszüntető európai uniós rendelet már 2013. július 20-án hatályba lépett, a gyártók és a forgalmazók három év türelmi időt kaptak, hogy felkészüljenek és átálljanak egy új szisztémára.
A jogszabályt 2016. július 20-tól kötelező alkalmazni, ám az eddig az időpontig becsomagolt, illetve a már piacon lévő élelmiszerek a készletek erejéig vagy a szavatossági idő lejártáig forgalmazhatók.
Az ok prózai: a szakemberek azt tapasztalták, hogy azok a páciensek, akiknek folyamatos, szigorú étrendet kellene követniük, így például a cukorbetegek, gyakran félreértelmezik a „diabetikus” megjelölést, és azt gondolják, hogy az ilyen ételekből bármennyit megehetnek.
Ezzel szemben minden betegnek ismernie kell(ene) a táplálkozási szükségleteit, a cukorbetegeknek pedig különösen fontos, hogy tisztában legyenek az élelmiszerek összetételével, nemcsak annak cukor-, de például a szénhidráttartalmával is – állítják az ismert és elismert nemzetközi szakmai szervezetek.
Tavaly december 13. óta kötelező az élelmiszereken tápértékjelölést feltüntetni, melyek alapesetben az alábbiak: energiatartalom, zsírtartalom, ebből telített zsírsav, szénhidrátok, ebből cukrok, fehérje, só. Az európai uniós rendelet arra lehetőséget ad, hogy ezekkel kapcsolatban speciális információk kerüljenek a termékekre, például alacsony cukortartalmú, cukormentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz vagy csökkentett szénhidráttartalmú.
A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy a cukorbetegek étrendjének alapvetően nem kell eltérnie attól, amit az egészségeseknek is ajánlanak. A lényeg – magyarázta Putz Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának diabetológusa –, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban, ami annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia 15-20 százaléka fehérjéből, 30 százaléka zsírból, 50-55 százaléka szénhidrátból származzon.
A cukorbetegeknél a legnagyobb figyelmet igénylő tápanyag a szénhidrát. A vércukorszintet megfelelő értéken tartani bizonyos időközönként meghatározott szénhidrátmennyiség bevitelével lehet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a cukorbetegeknek naponta 5-6 alkalommal kell étkezniük, vagyis a három főétkezés mellé két-három kisebb étkezést (tízórai, uzsonna, esetleg utóvacsora) is be kell iktatniuk.
A cukorbetegeknek tehát nem szükséges külön főzni, viszont figyelniük kell a szénhidrátbevitelt – magyarázza a szakember.
A cukorbetegség Magyarországon népbetegségnek számít, becslések szerint mintegy hat-hétszázezer honfitársunknál már diagnosztizálták a – többségében az egészségtelen életmód miatt kialakuló, 2-es típusú – diabéteszt, és már minden negyedik ember veszélyeztetett.
A cukorbetegség nem csupán gyógyszerrel tartható kordában, hanem diétával és fizikai aktivitással.
Képzés a „belevaló” gyermekekért
Három évvel ezelőtt indított útjára az Egy Csepp Figyelem Alapítvány „Belevalók” néven egy ingyenes képzést pedagógusoknak, hogy felkészítse őket a cukorbeteg gyerekek körüli mindennapi feladatokra. Ma Magyarországon gyakori, hogy nem veszik fel a cukorbeteg gyereket óvodába, illetve iskolai ellátásuk körül is sok a kérdőjel. A „Belevalók” indulása óta huszonöt oktatást tartott az alapítvány, melyen kétezer pedagógus szerzett ismereteket a cukorbeteg gyermekek gondozásáról. Több támogató mellett szakmai partnerként segíti a „Belevalókat” a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, amely már harmadik éve része az ELTE hivatalos képzési programjának is. (G. D.)