Mély nyomot hagyott a magyar ingatlanpiacon a tíz évvel ezelőtt kezdődő gazdasági válság, egy évtized múltán a drasztikusan leeső lakásárak csak Budapesten érték el a 2008 előtt jellemző reál-, vagyis inflációval számolt árszintet – derül ki az Otthon Centrum (OC) elemzéséből.
Mint felidézték, Magyarországon a lakáspiac lejtmenete már a világgazdasági krízist megelőzően elkezdődött: 2006-ban a költségvetési hiány és a belpolitikai válság bizonytalanná tette a hosszú távú kilátásokat, aminek következtében jelentősen visszaesett a lakáspiaci forgalom.
A helyzetet csak súlyosbította a válság begyűrűzése: a 2009 és 2013 közötti visszaesés alaposan megrázta az akkor már gyenge lábakon álló hazai piacot.
– Míg a forgalom alapján a válság mélypontja 2012-re tehető, addig a reálárak szempontjából egy évvel később mérték a legalacsonyabb értékeket. Ekkor a társasházi téglalakások adásvételi száma a 2007-es átlagérték negyven százalékára, a családi házaké és a panellakásoké a felére esett vissza – emlékeztetett Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
2013-ra a fővárosi téglalakások és családi házak négyzetméterárai hét-hét százalékkal estek vissza 2007-hez képest, a panellakásoké 15 százalékkal. A vidéki városokban ugyanekkor a tégla- és a panellakások négyzetméterárai átlagosan öt és tizenkét százalékkal csökkentek. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a városi családi házak veszítettek értékükből. Az értékesítési idő is megnőtt, nem véletlen, hogy jelentősen csökkent a forgalom a teljes lakáspiacon.
– Az ingatlanpiac 2014-ben kezdett újra növekedni. Budapesten – ahol 2014 óta a legnagyobb mértékű áremelkedés történt – az árak már meghaladják a válság előtti szintet, míg vidéken az árak még elmaradnak a tíz évvel korábbi értékektől – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
Az országosan mért forgalom azonban továbbra sem érte el a válság előtti szintet: átlagosan húsz százalékkal értékesítenek kevesebb ingatlant, mint tíz éve, igaz, megyénként jelentős különbségek tapasztalhatók.
Budapest kerületeiben az adásvételek száma a válság előtti mennyiség 45-70 százalékát teszi ki, vidéken jellemzően kilencven százalékát. Az adásvételek száma összesen kilenc megyében haladja meg a 2007-ben mért értéket.
Vas megyében tavaly például már két és félszeresen haladta meg a forgalom a válság előtti időszakét.