Bár az Európai Bíróság csupán néhány napja hirdette ki a sok vitára alapot adó döntését a betelepítési kvóták ügyében, a luxembourgi székhelyű uniós testület hamarosan újabb, nagy horderejű ítéletet hozhat meg. A témakör ezúttal is több tagországot érinthet, ám most leginkább Kelet-Közép-Európa néhány államának viszonyait befolyásolhatja a verdikt. Az EU bíróságának ugyanis arról kell állást foglalnia: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot?
– A devizahitelek kapcsán jelenleg több ügy szerepel a bíróság napirendjén, érkeztek ilyen akták Magyarországról és Romániából is – mondta lapunk kérdésére a testület munkatársa. Lehóczki Balázs hozzátette: a bírák először a jövő héten, egy román perben hoznak ítéletet.
A bírósági szakember kérdésünkre felidézte a szóban forgó román jogvita főbb részleteit. Ezek szerint eredetileg amiatt kezdődött per, hogy a lejnek a svájci frankhoz viszonyított jelentős leértékelődése miatt előálló többletterheket az adott esetben egyedül a román adósnak kellett viselnie. Az Európai Bíróságnak így most lényegében arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztókra hárító rendelkezése nem minősül-e tisztességtelen és ezért semmis feltételnek. Különösen akkor, ha emiatt felbillent a bankok és a fogyasztók közötti szerződéses egyensúly, mégpedig a fogyasztók, azaz a hiteladósok kárára.
Lehóczki Balázs ennek kapcsán felidézte, hogy az uniós fogyasztóvédelmi irányelv szerint a fogyasztói szerződés valamely feltétele akkor tisztességtelen, ha a passzus a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A bíróság munkatársa hozzátette: egy magyar ügy szintén az árfolyamkockázat kérdését feszegeti. A két eset nagyon hasonlít egymáshoz, de a hazai kezdeményezésű luxembourgi eljárás még az elején tart. Lehóczki Balázs végül megjegyezte, hogy az uniós bíróság majdani határozatai akár nagy jelentőségűek is lehetnek, de a korábbi döntések alapján nemigen jósolható meg, milyen álláspontot képviselnek majd az EU bírái.
Az Európai Bíróság román perben hozott döntése Magyarországnak is iránymutató lehet
A luxembourgi döntés erősen befolyásolhatja a hazai joggyakorlatot is. – A magyar igazságszolgáltatás legfelső fóruma árgus szemekkel figyeli azokat a devizahitelpereket, amelyek a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság előtt folynak – erről korábban a Kúria elnöke beszélt a Magyar Időknek. Darák Péter a nyáron azt mondta: mihelyst valamelyik per lezárul, áttekintik az uniós ítéletet, s ha kell, a Kúria módosít a korábbi fontos hazai döntéseken. Az elnök hozzáfűzte, hogy a tisztességtelen szerződési pontok kapcsán az uniós szabályoknak nálunk is érvényesülniük kell, így a luxembourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges.
Szakértői számítások szerint egyébként alaposan összekuszálhatja a szálakat, ha az Európai Bíróság végül arra jut, hogy az uniós előírások szerint nem lehet kizárólag az adósokra hárítani az árfolyamváltozás minden terhét. Korábbi visszafogott becslések szerint idehaza több száz milliárdos kár érhette annak idején a hitelfelvevőket az árfolyamváltozás miatt, más számítások viszont ezermilliárdokban mérhető veszteségekről szóltak.
Az árfolyamkockázattal kapcsolatos uniós eljárások nem csak a magyar és román hitelfelvevőket érdeklik: a luxembourgi testület esetleges határozatai befolyásolhatják a lengyel és a horvát banki ügyfelek helyzetét is.
