A fenntartható energiagazdálkodás egyik pillére Magyarországon a földhő kiaknázása lehet, hiszen hazánk geotermikus adottságai ismerten kiemelkedők. A 2030-ig szóló Nemzeti energiastratégia is foglalkozik a megújuló energiaforrások szélesebb körben való elterjesztésével, ezen belül a geotermikus hasznosításának fejlesztésével is. Az egyedülálló lehetőségek kiaknázását azonban nehezítette, hogy ez idáig nem létezett átfogó tanulmány a hazai földhőről.
A Magyarország geotermikus felmérése 2016 című kiadvány ezt a hiányt hivatott pótolni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gondozásában megjelent tanulmány nemcsak a hazai geotermikus energiatermelés lehetséges előnyeit és hátrányait mutatja be, hanem valamennyi megyénk földhőviszonyai mellett az érdekesebb külföldi esettanulmányokat is.
Azon felül, hogy megerősítést nyert: a természeti adottságaink ezen a területen összességében kedvezőek, a szerző, Tóth Anikó rámutatott arra is, hogy a feltárás, a kitermelés és a hasznosítás jelentős anyagi forrásokat és jól képzett szakemberek körét igényli.
A geotermikus energiát a földkéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei tárolják. A Föld belsejében sokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felszínen, a belső energia folyamatosan áramlik a nagy mélységű forró zónákból a felszín felé.
Ezt hívjuk földi hőáramnak – áll a kiadvány bevezetőjében. A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan növekszik. A geotermikus energia kitermelésére annál alkalmasabbak a körülmények, minél közelebb van a felszínhez a belső energiát hordozó, nagy hőmérsékletű közeg.
A földkéreg minden pontja tartalmaz geotermikus energiát, de a kitermelhető földhő természeti, műszaki és gazdasági feltételek által meghatározott. A szerző megjegyzi azt is, hogy a geotermikus energiáról alkotott értékítéletek sokszor túlzottan derűlátók vagy túlzottan alulbecslők. Tóth Anikó szerint a szélsőséges véleményeknek az az oka, hogy a geotermikus energia bizonyos tulajdonságait sokan egyoldalúan emelik ki.
A Föld geotermikus energiakészletének méretét jól illusztrálja a következő becslés: a földkéreg felső tíz kilométere több mint ötvenezerszer annyi energiát tartalmaz, mint a ma ismert olaj- és földgázkészletek. Jelentős különbség azonban, hogy a fosszilis energiahordozóhoz képest a földkéreg fajlagos energiatartalma viszonylag kicsi.
Amíg 1 kilogramm földgáz elégetésekor 50 ezer kilojoule (kJ) energia szabadul fel, addig 1 kilogramm 100 Celsius-fokos forró víz hasznosítható energiatartalma a 15 Celsius-fokos környezeti szint fölött csupán 356 kJ.