Több mint 550 ezer lakás üresen áll Magyarországon a kis népszámlálás adatai szerint. A teljes magyarországi lakásállomány 12,5 százalékát kitevő, döbbenetesnek tűnő arány már tavaly ismertté vált a Mikrocenzus számaiból, azonban a statisztikai hivatal a minap további érdekes szempontokat vett számba a 2016. évi állapotokat bemutató felmérésből.
– A népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a hátrányos, munkanélküliség sújtotta térségekből történő elköltözés, a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások és csak idényszerűen – például üdülésre – használt lakások számának gyarapodása a nem lakott lakások arányának kismértékű növekedését eredményezte – olvasható az elemzésben, amely szerint míg a teljes, 4,4 milliós lakásállomány mindössze 0,3 százalékkal, 15 ezer lakással bővült a 2011. évi népszámlálás óta, addig lakatlan lakás hét éve még csak alig 480 ezer volt, az állomány 11 százaléka.
A nem lakott lakások 83 százaléka, 454 ezer lakóingatlan ténylegesen üresen áll, 67 ezer lakást idényszerűen vagy másodlagos lakásként, 28 ezret pedig más célra – irodaként, orvosi rendelőként, műhelyként – használnak.
Békés, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az üres lakások több mint kilenctizede viszont egyáltalán nem hasznosul. A három Balaton-parti megyében kiemelkedően magas az idényszerű vagy másodlagos használat, Somogy megyében az ingatlanok több mint harmadát, Zalában 26, Veszprémben 23 százalékukat lakták legalább időlegesen. A lakatlan lakások 94 százaléka magántulajdon, 3-3 százaléka pedig önkormányzat, valamint más intézmény, szervezet tulajdona.
A sajátos helyzetre Lepsényi István is kitért a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei első ülésén. – Abból a szempontból nincs lakásprobléma, hogy szám szerint van elegendő építmény, a lakásszerkezettel viszont gond van – fogalmazott a gazdaságfejlesztési államtitkár.
A Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szerint a KSH által kimutatott „nem lakáscélra használt lakások” kérdése összetett.
– Amellett, hogy ezek egy része iroda, más része nyaralóként használt ingatlan, ide tartoznak a feketén kiadott, nem lakottnak jelentett lakások is. Ugyanakkor a nem lakottak közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható – mondta lapunknak Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője.
– Ha nem lehet egy lakást költséghatékonyan korszerűsíteni, kapjon támogatást a család az ingatlan újjáépítésére. A gazdaságosan fel nem újítható lakások helyettesítő újjáépítésére ugyanakkor többletforrásokat kellene biztosítani a megnyíló uniós forrásokból is, hiszen azok költségesebb beruházások, mint a felújítások – jelezte Párdi Zsófia, hangsúlyozva, hogy a megóvandó természeti értékek, például műemléki épületek esetében az épületek megőrzése és felújítása a fontos feladat, egyébként a gazdaságossági szempontoknak kell előtérbe kerülniük.
– A lakáspiaci folyamatokat jól tükrözik az adatok, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról mintegy 15 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya pár év alatt – fejtette ki lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A fővárosban tizenegyezerrel kevesebb üres lakás volt 2016-ban, mint 2011-ben, vélhetően azért, mert a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezen ingatlanok egy része visszakerült a piacra. Noha nagyon eltérő állapotú, felszereltségű, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, Balogh László szerint országos szinten legalább két-hárommilliárd forint értékű lehet az üresen álló lakások értéke.