Mintegy 6000-6500 milliárd forintnyi uniós forrás juthat építési beruházásokra a 2014–2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazánknak – tudta meg lapunk iparági forrásokból. Ez azt jelenti, hogy az ebben az időszakban Magyarország által összesen lehívható mintegy 12 ezer milliárd forintnyi európai uniós forrás felét fordíthatják olyan beruházásokra, amelyekben építőipari, épületenergetikai feladatok is lesznek.
Ennek megfelelően jövőre igencsak megszaporodhatnak az építőipari ágazat megrendelései: a kormányzati szándéknak megfelelően ugyanis valamennyi érintett pályázat megnyílhat 2017 folyamán, vagy legkésőbb 2018 első hónapjaiban.
Értesüléseink szerint a források legnagyobb részét állami és önkormányzati beruházásokra fordíthatják, vagyis jelentős értékben számos közbeszerzés kiírása várható. Lapunk úgy tudja, hogy a felpörgő közbeszerzésekre készülve a kormány az eddigi tapasztalatokat és szakmai konzultációkat figyelembe véve a tavaly november óta hatályos új közbeszerzési törvény bizonyos pontjainak módosítására készül. Olyannyira, hogy az erről szóló javaslatot várhatóan még októberben benyújtják az Országgyűlésnek.
A módosítások között lehetnek többek között az alvállalkozókkal kapcsolatos szabályok. E téren felmerülhetnek azok a rendelkezések, amelyek megváltoztatását legerőteljesebben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szorgalmazta. A szakszövetség szerint bizonytalanná és nehézkessé teszi a késedelmes fizetések, a garanciális visszatartások és egyéb elszámolások kezelését az, hogy az alvállalkozói számla ellenértékét közvetlenül az ajánlatkérő fizeti. Emellett betarthatatlannak tartják azt, hogy építési beruházásoknál az alvállalkozói teljesítések értéke a jelenlegi szabályok szerint nem haladhatja meg az összérték ötven százalékát.
Mint korábban már megírtuk, a Miniszterelnökség közbeszerzésért felelős helyettes államtitkársága szakmai egyeztetést kezdeményezett a jogszabályról.