A kecskeméti városvezetés, amely tavaly állapodott meg a kormányzattal a Modern városok program részeként 5,5 milliárd forint fejlesztési keretről a repülőtér fejlesztéséhez, megvizsgálta a honvédelmi tárcával, és egy előkészítő tanulmányban összefoglalta, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison miként lehet a katonai és a polgári légikikötő elkülönítését elérni. A hatástanulmány szerint a polgári repülőtér a létesítmény északi-északnyugati oldalán kaphat helyet, amely az északi elkerülő út felé esik. Ez azért is előnyös lenne, mert egy bekötőúttal és egy felhajtóval a 445-ös főúton át a reptérről gyorsan elérhető lenne az M5-ös autópálya. A repülőtérnek ezen a részén lévő katonai zóna átköltöztetéséhez a NATO-val kell egyeztetni. Ha ez lezárult, megkezdődhet a kiszolgáló épületek megépítése.
Ebben az évben 2,69 milliárd forintot, jövőre pedig további 2,86 milliárdot biztosít a kormány a kecskeméti repülőtéren a polgári célú fejlesztésre és egyes katonai funkciók áttelepítésére – tette közzé a Baon.hu. Az együttes katonai-polgári felhasználáshoz ugyanis egyes katonai objektumokat máshová kell áthelyezni, mivel repülésbiztonsági okokból a polgári repülők, helikopterek nem üzemelhetnek felfegyverzett katonai légi járművek mellett.
A tervezett beruházások között szerepel a polgári utasforgalmi terminál, egy teheráruraktár kialakítása, üzemanyag-tárolók létesítése, valamint a közműhálózat fejlesztése és biztonsági kommunikációs rendszerek kiépítése is. A finanszírozás kapcsán a város tárgyal a Honvédelmi Minisztérium cégével, a HM EI Zrt.-vel egy közös gazdasági társaság létesítéséről, amelybe a HM EI behozná a kapcsolatrendszerét, tapasztalatát, tőkéjét, eszközeit, berendezéseit és felszereléseit.
Emellett a fejlesztések másik felét a város gazdaságfejlesztési alapjából fedeznék. A reptér polgári célú hasznosítása nem lesz gyors folyamat, lépésről lépésre alakulhat ki, a teljes felfuttatás akár tíz évig is eltarthat. Néhány charterjárat azonban akár még idén feltűnhet a kecskeméti bázison.