A kamatfeltételeken nem változtatott, a piaci szereplőknek azonban bőven adott mérlegelnivalót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete, miután a monetáris tanács hosszú ideje nem látott mértékben átszabta iránymutatását tegnap az idei utolsó rendes kamatdöntő ülésén. A várakozásokkal összhangban az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,15 százalékon hagyta a testület.
Ennél jóval érdekesebb, hogy a testület sokkal markánsabban utalt kommunikációjában a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Ez praktikusan a feltételek szigorítását jelenti. – Az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak – áll a kamatdöntést kísérő közleményben.

Az elmúlt hónapok jelentős nyersolajár-ingadozásai változékonnyá tették az inflációs várakozásokat
Fotó: Reuters
– A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a makrogazdasági mutatókat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról – szól az MNB fő aktuális iránymutatása.
Az MNB egyben megerősítette a piaci elemzők várakozását is, miszerint először a nem konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor, vagyis a mostanra majdhogynem jelentőségét vesztő alapkamathoz még huzamosabb ideig nem nyúlnak.
Emellett az MNB most már annak a valószínűségét is felvetette, hogy a korábbiakhoz képest magasabb lesz az inflációs mutató. A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adózási hatásoktól szűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn – közölte a tanács. Ugyan a legutóbbi havi adat szerint 3,1 százalék volt az infláció, ami komolyabb mérséklődés volt az egy hónappal korábbihoz képest, jelenleg azzal kell számolni, hogy a jegybank középtávú, 3 százalékos cél tervezettnél hamarabbi elérésével vagy túllövésével is számol.
– Éppen az elmúlt hónapok jelentős olajár-ingadozásai miatt is változékonyabbá vált teljes inflációról a maginflációra, illetve egyéb, az MNB által szűkített inflációs mutatókra helyeznek nagyobb hangsúlyt a kommunikációban. Ugyancsak érdemi változást jelent a közleményben a hazai inflációnak a döntésekben betöltött kiemelt szerepének hangsúlyozása – kommentálta az adatközlést Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Az MNB lépése megfelel a CIB korábbi várakozásának, miszerint a kommunikációban az időszakos hatásoktól megtisztított maginfláció kerülhet a középpontba.
– Kommunikációjában az MNB most sokkal inkább elválasztotta várható monetáris politikáját az Európai Központi Bank (EKB) küszöbönálló intézkedéseitől – emelte ki másik fontos hozadékként a kommunikációs váltásból Nyeste Orsolya, az Erste elemzője. Korábban az iránymutatásban rendre az EKB-tól tette függővé az MNB a fő irányváltásokat. Most azonban nagyobb változást jelent, hogy nálunk a maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, miközben EKB laza monetáris kondíciói tovább maradhatnak fenn, és a két tényező közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza majd meg.
Liam Carson, a londoni Capital Economics szakértője szerint az MNB hamarabb a szigorítás útjára léphet, mint a legtöbben várják. – Az MNB nem fog sietni a feltételek szigorításával. De mivel a legutóbbi olajáresést követően is 3,1 százalékon állt az infláció, és várakozásunk szerint a számottevő béremelkedéseknek megmutatkozik az árfelhajtó hatása, az infláció ismét emelkedni fog, és jobban, mint ahogy arra az MNB számít – írta Carson. Ennek megfelelően már a jövő év tavaszán elképzelhetőnek tartja az első lépéseket.