Lélegzet-visszafojtva várják az európai uniós fejlesztési forrásokat a hazai gombatermesztők. Az uniós pénzt elsősorban korszerű, klimatizált berendezések beszerzésére, valamint a gombatermesztésre alkalmas épületek építésére vagy a meglévők átalakítására használnák fel. Rácz József, a Magyar Gombatermesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: számítógép-vezérelt, korszerű termesztéssel és a termelők összefogásával meg lehetne duplázni a hazai termelést, sőt akár a többszörösére is emelkedhetne a Magyarországon megtermelt gomba mennyisége.
Ez az utolsó, ilyen formájú európai uniós finanszírozási időszak, amelyben meg kell erősödnie a jelentős kézi munkát igénylő kertészeti ágazatnak és azon belül a gombatermesztőknek is – emelte ki a szakember. Szavai szerint a gombatermesztésben komoly lehetőségei lennének az országnak, az alapanyag nyolcvan százalékát kitevő szántóföldi szalma ugyanis jelentős mennyiségben áll itthon rendelkezésre. Sajnos 1990-től 2010-ig alig tudott fejlődni az ágazat, a fejlesztésekhez ugyanis hiányzott a tőke, a kereskedelmi bankok pedig nagyon drágán adtak volna hitelt, így a beruházások is elmaradtak – hívta fel a figyelmet.
Egy évben átlagosan 20-25 ezer tonna gombát termelnek hazánkban, ebből hozzávetőlegesen tízezer tonna kerül a külpiacokra. Ennek jelentős része frissen jut a boltokba, a feldolgozott gomba mennyisége kisebb. Bár a legtöbb exportra kerülő terméknél a minél magasabb feldolgozottsági szint lenne a kívánatos, Rácz József szerint a gombánál épp fordítva van. A piacon a friss termékeket keresik, a feldolgozással ugyanis a gomba a beltartalmi értékeinek körülbelül a negyven százalékát elveszíti – mondta. A legfontosabb exportpartnereink közé a környező országok tartoznak: jelentős mennyiséget szállítunk Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, Horvátországba és Szlovéniába, és még a nálunk tízszer nagyobb gombatermelőnek számító Lengyelországba is érkeznek magyar gombaszállítmányok. – Magyarország központi elhelyezkedése remek lehetőségeket tartogat, így a jövőben megtermelt nagyobb mennyiség is hamar gazdára találhat az exportpiacokon – jegyezte meg az elnök. A külpiacok mellett azonban a belső fogyasztás ösztönzésére is szükség lenne, a hazai lakosság ugyanis egy évben személyenként 1,5 kiló termesztett gombát fogyaszt, amit növelni kellene. A szakember szerint a napi 10-20 deka gomba elfogyasztása az egészségre is jó hatással lenne.
Bár néhány évtizede még a sertéshússal egy árkategóriába tartozott a hazai termesztett gomba, ára ma már jócskán lemaradt a hús mögött. Magyarországon 1972-ig egy kiló sertéscomb védett ára 40 forint volt, ami megfelelt egy kiló termesztett csiperkegomba árának. Ma a gomba 90 százaléka a különböző áruházláncokba kerül, ahol bruttó 600-800 forintos fogyasztói áron kel el. Ebből a termelők, beszállítók kilónként 340 forintot kapnak. Rácz József szerint annak érdekében, hogy az ágazat nyereséget tudjon termelni, minél hatékonyabb termelésre van szükség. Bár a száz kiló komposztra eső termésmennyiség az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, még lenne hova fejlődni – húzta alá az elnök.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az idei év első hét hónapjában 4900 tonna gombát vásároltak fel hazánkban. Ez 38 százalékos bővülést jelent az előző évben piacra került mennyiséghez viszonyítva. A hazai gombatermesztésben főként a csiperke – mintegy 90 százalékos arányban – dominál, emellett laskagombát és kisebb mennyiségben shiitakét is termesztenek.