Egyelőre kivár a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegének meghatározásával, mivel az a céljuk, hogy a szociális partnerek, tehát a munkaadói és munkavállalói képviseletek állapodjanak meg azok mértékéről. Ezért újabb tárgyalási fordulóra hívják össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát még az ünnepek előtt. A kormány következetesen a szociális partnerek megegyezését szeretné elérni, ugyanakkor az álláspontok az utolsó fordulóban is rendkívül távol álltak egymástól, ezért kétséges a megállapodás. Abban az esetben dönt a kabinet a minimálbérekről, ha a partnerek decemberben már nem írnak alá megállapodást, mivel a kötelező legkisebb kereset mindkét esetben januártól emelkedik.
A szakszervezetek a 2019-es költségvetésben kijelölt fogyasztási, kereseti célok elérése érdekében, valamint a kedvező gazdasági helyzetnek köszönhetően ismét két számjegyű emelést tartanak indokoltnak. A minimálbért a három jelen lévő konföderáció egységes álláspontja szerint a mostani bruttó 138 ezer forintról 13 százalékkal, 156 ezer forintra emelnék. A jelenleg bruttó 180,5 ezres, középfokú végzettséghez kötött munkakörökben elérhető kötelező garantált bérminimumot pedig 15 százalékos emeléssel 207,5 ezer forintban határoznák meg.
A munkavállalók elvárják a két számjegyű béremelést
Fotó: Teknős Miklós
A munkaadók ugyanakkor hallani sem akarnak az elmúlt két évben jelentős minimálbér- és közel 40 százalékot elérő bérminimum-emelés után az újabb, két számjegyű felzárkóztatásról. Úgy vélik, nem nőhetnek hosszú éveken át a keresetek a gazdaság teljesítményét meghaladó mértékben. Ráadásul a szociális hozzájárulási adó júliustól csökken további két százalékponttal 17,5 százalékra, nem januártól, az adóváltozások miatt ráadásul a legtöbb béren kívüli juttatási elem adómentessége is megszűnik. A vállalkozói szféra érdekképviseletei az első fordulón 5-5 százalékos, majd az utolsó körre – informálisan – 8-8 százalékos emelési ajánlatot tettek. Álláspontjuk szerint a minimálbér 300-400 ezer munkavállalót érint, tehát a dolgozók tíz százalékát sem. A munkaerőhiány miatt szerintük a bérminimum további keresetösztönző hatása sem érvényesül a korábbihoz hasonló mértékben, mivel a foglalkoztató rákényszerül a keresetemelésre a dolgozók megtartása érdekében.
A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaadói javaslatot, szerintük az infláció és a kafetéria-rendszer átalakítása miatt ekkora mértékű emelésből a munkavállaló semmit sem érezne. A kormány egyelőre nem közölte álláspontját, ugyanakkor az idő rövid: a döntésre már csak a jövő heti egyeztetés áll rendelkezésre.
