Bár manapság már szinte mindenki önjelölt dietetikus, táplálkozási tanácsadó vagy kajaguru a környezetünkben, a legújabb kutatási eredmények aggasztó képet mutatnak a magyar háztartások táplálkozási szokásairól.
– Annak ellenére, hogy egyre többen törekednek arra, hogy az ebédlőasztalra minőségi élelmiszerek kerüljenek, az egészséges étkezéssel kapcsolatos mélyebb ismeretek hiánya és a rossz szokások miatt még távol vagyunk a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott ideális táplálkozástól – fogalmazott Szarvas Veronika, a Nestlé dietetikusa, aki szerint kellő ismeretek híján a „tudatosságunk” így könnyen vakvágányra futhat.
Mi magyarok nemcsak a paprikás ételek, hanem a só használatában, és így a szív- és érrendszeri betegségek terén is élen járunk.
– Három emberből egy automatikusan a só után nyúl, hogy tovább ízesítse a már elkészült ételt, miközben a napi egészséges sófogyasztásunk maximum öt gramm lehetne, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg – hívja fel a figyelmet a szakember. A Nestlé kutatási eredménye szerint a rostokról viszont már sokkal többet tudunk; a megkérdezettek igen magas aránya, kilencven százaléka tudta, hogy miért érdemes teljes értékű gabonát tartalmazó termékeket választani a hagyományos, fehér lisztes változatok helyett, a szervezet számára ideális rostmennyiséget viszont tízből csupán hárman találták el.
– Nem csoda hát, hogy egy átlagos magyar ember napi rostfogyasztása nem éri el az ideálisnak tekinthető 25-35 grammot. A rostszegény táplálkozásunkkal fontos ásványi anyagoktól – vas, cink, magnézium vagy szelén – és vitaminoktól is megfosztjuk magunkat – mutatott rá Szarvas Veronika. A WHO adatai szerint a napi zsírfogyasztásunk szintén aggasztó: az ajánlott mennyiség több mint 2,5-szeresét fogyasztjuk, ráadásul ennek nagy részét telített zsírsavak formájában. Az ajánlásnak megfelelően inkább a telítetlen zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat – repce-, napraforgó-, dió-, szezám-, olívaolajok – kellene előnyben részesíteni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének érdekében – tette hozzá.
– Az édesítéssel és a cukrokkal kapcsolatos ismeretek még mindig rendkívül felszínesek a magyar lakosság köré-ben. Sokan nem tudják, mennyi kalóriát tartalmaz a cukor, mások kizárólag édesítőszerekkel tudják elképzelni a hagyományos cukor helyettesítését, és kevesen vannak tisztában a hozzáadott cukor fogalmával – részletezte a táplálkozás-szakértő.
– Komoly tévhit a lakosság körében, hogy a barna cukor vagy a nádcukor egészségesebb a kristálycukornál. Bár ízük és ásványianyag-tartalmuk nem teljesen egyforma, a két cukor kémiai szempontból megegyezik, így a nádcukor nem egészségesebb vagy diétásabb, mint a kristálycukor – hívta fel a figyelmet Szarvas Veronika. Mint mondta, a barna cukor nem más, mint melasszal színezett finomított cukor. A melasz egyébként nagyrészt cukrokból áll, és igen kis százalékban találhatók benne ásványi anyagok és vitaminok. Mivel azonban a melasz a barna cukor csak kis részét (3-6 százalékát) teszi ki, a cukornak nem kevesebb a kalóriatartalma, és nem fog lassabban felszívódni.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen adalékanyagok vannak az adott termékben, de jó tudni, hogy ezek használatára szigorú szabályok vonatkoznak; az E jelzések csak elsőre tűnhetnek félelmetesnek, ugyanis sok természetes eredetű adalékanyag is létezik.
– Például a hozzáadott E300 az aszkorbinsavat, azaz C-vitamint jelöli, míg az E306 az E-vitamint, az E100 a kurkumát, az E500 pedig a szódabikarbónát jelenti – összegezte a dietetikus.