A füstölő gyárkéményeknek már jószerével leáldozott, amióta az állam – ahol képes rá – szigorúan kezeli a vállalati környezetszennyezést. Kétségtelen a dízelüzemű járművek kibocsátásának káros hatása is, azonban mára ennél jóval aggasztóbbá vált a helytelen lakossági tüzelésből fakadó légszennyezés. Erről hazai és nemzetközi tanulmányok is megjelentek az utóbbi évtizedben, és úgy tűnik, Magyarországon nem javul a helyzet.
Annak ellenére sem, hogy a fejlesztési és az agrártárca is tesz a saját területén a légszennyezés csökkentése érdekében: egyfelől az energiahatékonyságot javító pályázatokkal, másfelől a lassan kétéves Fűts okosan! kampánnyal, de más intézkedések is ismertek.
A tendencia járulékos egészségügyi hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Már egy 2014-es tanulmányában rámutatott az Országos Környezetegészségügyi Intézet arra, hogy a szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben.
Évente átlagosan 211 halálesetet lehetne elkerülni országszerte, ha a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű por (PM10) koncentrációja köbméterenként átlagosan 20 mikrogrammra (µg) csökkenne (az egészségügyi határérték 50 µg). A dokumentum készítői egyúttal leszögezték azt is, hogy a levegőminőség hosszú távú egészségkárosító hatása a PM2,5 koncentráció csökkentése révén érhető el.
Ha sikerülne ebben a kategóriában az átlagértékeket 10 µg/köbméterrel csökkenteni, évente átlagosan mintegy 1600 halálesetet előzhetnénk meg. Emellett gondolni kell a légszennyezés miatt megbetegedettek kórházban, munkavégzés nélkül töltött hónapjaira, az egészségügyi kasszára gyakorolt hatásokra is.
Emiatt kijelenthető, hogy érdemes foglalkozni az épületek energiahatékonyságának növelésével és a fűtési módok hatásainak tudatosításával, hiszen mindez pénzre váltható. De figyelembe kell venni az energetikai beruházások gazdaságélénkítő hatását is.
A lakossági tüzelés okozta légszennyezés egyre aggasztóbb
Fotós: Teknős Miklós
Az Energiaunióval kapcsolatos előrehaladásról szóló országspecifikus jelentésében az Európai Bizottság arra jutott – és ezt az agrártárca mérései is alátámasztották –, hogy Magyarországon a szállópor-koncentrációért, a PM2,5 kibocsátásáért a legnagyobb mértékben, 70 százalékban a háztartások felelősek, míg a közlekedés csak jelentéktelennek tűnő hányaddal járul hozzá a helyzethez.
A szintén egészségkárosító nitrogén-oxidok kibocsátását vizsgálva más a helyzet, a háztartások a koncentráció 19 százalékáért, a belső égésű motorok pedig a 40 százalékáért felelősek.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a légszennyezést nem érdemes és kell meggátolni minden lehetséges módon. A nagyvárosokban élők, kiváltképp a városközpontok lakói kétségtelenül áldozatai a gépjárművek kipufogógázainak.
