Az egészségbiztosító adatai szerint Magyarországon 2015-ben több mint 560 ezer beteg fordult pszichiáterhez ambulánsan. Többségüknél szorongás volt a diagnózis, ez több mint 160 ezer embert jelent. Az ismétlődő depresszív tünetektől szenvedők száma meghaladta a 70 ezret, a depressziós panaszokkal küzdőké a 60 ezret, míg 35 ezer embernél állapítottak meg skizofréniát, 25 ezernél súlyos stressz által kiváltott reakciót, 22 ezernél bipoláris zavart, míg a többieknél valamilyen más mentális problémát. Mindeközben összességében csupán mintegy 93 ezren részesültek pszichoterápiában, átlagosan három alkalommal. Erről a Lélekben Otthon Alapítvány vezetője számolt be, miután többek között a Magyar Pszichiátriai Társasággal együtt kikérték az ellátásra vonatkozó adatokat. Oriold Károly tájékoztatása szerint családterápiában mindössze 1700-an vehettek részt, csoportterápiában pedig kétezren az 560 ezerből.
A tudományos elfogadott és jelenleg támogatott tizennyolcféle pszichoterápiás beavatkozásért az állam alig 662 millió forintot fizetett ki, miközben tavaly a leggyakoribb szorongásoldó gyógyszereket tízszer ennyivel, összesen 6,4 milliárd forinttal támogatta. Ebből a pénzből a betegek 480 millió szem tablettát vásárolhattak meg. Oriold Károly hangsúlyozta: az, hogy ez a mennyiség sok-e vagy kevés, részletes elemzést igényelne, az azonban biztos, hogy a mentális problémákkal küzdők számához képest ma elenyészően kevesen vesznek részt pszichoterápiában, az emberek inkább gyógyszerrel igyekeznek enyhíteni a lelki kínokat.
Az okok a szakemberek szerint is összetettek: a betegek idő- és ismerethiánya, a pszichiáterek alacsony száma éppúgy szerepet játszik ebben, mint az, hogy nagyon alacsony a pszichoterápiás ellátások támogatása, ezért azokat a kezelőhelyek nem részesítik előnyben. Egy egyórás pszichoterápiás ülésért az egészségbiztosító mindössze körülbelül háromezer forintot fizet, miközben a magánpraxisban a pszichiáterek többszörös óradíj mellett is több hetes-hónapos előjegyzési időpontokkal dolgoznak. Emiatt, mint az elnök fogalmazott, jelenleg a pszichoterápiás ellátás kétarcú hazánkban: az állami rendelőkben alig érhető el, így azok közül, akik nem tudják megfizetni a megánellátást, csak kevesen férnek hozzá, míg a magánrendelők virágoznak.
Pedig óriási szükség lenne a pszichoterápiára is: a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, Purebl György már tavaly arról beszélt, hogy a XXI. század a pszichiátriai betegségek százada lesz. Előrejelzések szerint a szív-érrendszeri betegségek után a pszichiátriai zavarok lesznek majd a munkaképtelenség második legfőbb okai, megelőzve a rákot vagy a cukorbetegséget.
Téli lehangoltság
Depressziótól átlagosan a felnőtt lakosság 7-7,5 százaléka szenved. Azok aránya azonban, akiknél ez alapvetően évszakhoz kötött, azaz a sötétebb őszi–téli hónapokban, október végén, novemberben jelentkezik és tavaszig, nyár elejéig kitart, elérheti a 10-15 százalékát. A téli depresszió enyhébb, ártalmatlanabb változata a téli lehangoltság, ami elsősorban az igazán sötét napokon jellemző, ez azonban nem valódi depresszió. Annak súlyosabb formája szerencsére csak az emberek 2-5 százalékát érinti, ők azok, akiknél pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. Többségükre – a tünetek intenzitásától függően – a fényterápia, a mozgás, a szabad levegőn végzett időtöltések is jótékony hatással lehet. A szakemberek szerint azonban itt sem ajánlott az öndiagnózis, főként ha a tünetek kínzóvá válnak, és önerőből nem sikerül változást elérni, érdemes segítséget kérni.