Letették a M8-as autóút Körmend és Rábafüzes – vagyis a magyar–osztrák határátkelő – közötti szakaszának alapkövét tegnap. A 28,9 kilométer hosszú, 69 milliárd forintból várhatóan 2021 elejére elkészülő út kétszer egy sávos lesz, de később akár autópályává is fejleszthető.
Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány a 2016-ban elfogadott közlekedésfejlesztési programban csaknem 2500 milliárd forint forrást biztosított a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, amelyből majdnem ezer kilométernyi gyorsforgalmi út épül meg 2022-ig. A fejlesztéseknek köszönhetően valamennyi megyeszékhely elérhetővé válik négysávos gyorsforgalmi úton, és valamennyi autópálya elér majd a határig.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány jelentős forrásokat biztosít az olyan projektek előkészítésére is, amelyek a kelet-nyugat irányú közlekedést javítják, ennek egyik jó példája az M8-as autóút megépítése, amelynek köszönhetően Körmendet elkerülik majd a ma még a városon átrobogó kamionok.
Jelenleg sokan Veszprém felől közelítik meg a Balaton északi partján lévő településeket
Fotós: MTI/Bodnár Boglárka
A térség jelenlegi közúti közlekedési hálózatát az észak-déli 86-os főút és a nyugat-kelet irányú 8-as főút alkotja. Mindkettő jelentős nemzetközi, illetve ezen belül is nagyarányú nehéztehergépkocsi-forgalmat bonyolít. Az M8 érintett szakaszán 2021 után a járművek 110 km/órás sebességgel közlekedhetnek. Körmend és Rábafüzes között négy külön szintű, egy szintbeni csomópont, egy pár egyszerű és Szentgotthárdnál egy pár komplex pihenő létesül. A teljes szakaszon 22 felüljáró, 13 aluljáró, 5,1 kilométer szervizút és 1,2 kilométer zajárnyékoló fal épül.
Az államtitkár a Magyar Építők tudósítása szerint azt is elmondta, hogy ma adják át a forgalomnak a várpalotai elkerülőt. Ez az út nemcsak a város lakóit mentesíti a különösen a nyári szezonban jelentős átmenő forgalomtól, de ezzel válik teljessé a Székesfehérvár és Veszprém közötti kétszer két sávos közúti kapcsolat. Tekintve, hogy a Balaton északi partján lévő településeket, például Balatonfüredet vagy Tihanyt sokan Veszprém felől közelítik meg, Várpalota elkerülője akár a teljes Budapest–Balaton közúti kapcsolatra hatással lehet.
Az együttesen kilenc kilométert érintő útfejlesztés két, egymással párhuzamosan futó ütemben zajlott. A 2014 szeptemberében indult első ütem a Várpalotától délre eső területeket érintette, itt 5,9 kilométeren jött létre kétszer két sávos főút. Emellett 2,4 kilométeren egyéb országos közút, valamint 2,35 kilométeren szervizút épült. A 2016 októberében megkezdődött második ütemben a várostól délnyugatra eső területeket fejlesztették. Itt a kétszer két sávos, 3,4 kilométeres főpálya mellett 1,5 kilométernyi országos közutat és 1,9 kilométer szervizutat építettek.
A határig ér majd az M3-as is
Meghirdette az M3-as autópálya utolsó szakaszára vonatkozó közbeszerzés eredményét az uniós közbeszerzési értesítőben a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. A Vásárosnamény és a magyar–ukrán határon fekvő Beregdaróc közötti szakaszt az Utiber Közúti Beruházó Kft., a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. és a Constreal Mérnöki Iroda Kft. alkotta konzorcium tervezheti meg. A tervező feladata a 25 kilométeres szakaszon többek közt a nyomvonal kijelölése, valamint a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A terveket négysávos útra kell elkészíteni, de úgy, hogy az először megépítendő kétszer egy sávos utat később lehessen kibővíteni. A szakasz kiépítésével az M3-as autópálya eléri teljes tervezett hosszát, a 307 kilométert, az új szakasz az újonnan létesülő határátkelőhellyel csatlakozik majd Ukrajnához.
