Új növekedési fokozatba kapcsolt Magyarország, ezt mutatják a bruttó hazai termék második negyedévben mért adatai – jelentette ki szerdán a pénzügyminiszter. Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azon jelentésére reagált, amely szerint 2018 második negyedévében az előzetesen közölt 4,6 százalékosnál 0,2 százalékponttal jobban, 4,8 százalékkal nőtt a GDP a múlt év azonos időszakához képest. A magyar bővülés ezzel az év első felében jelentősen meghaladta a 2,2 százalékos uniós átlagot.
– A számokból jól látszik, hogy térségünk lett Európa növekedési motorja. Magyarország már nincs lemaradva a versenyben, hazánk GDP-je több mint 20 százalékkal haladta meg a 2010 eleji szintet – emelte ki a tárcavezető.
A pénzügyminiszter úgy látja: a bővülés fő mozgatóereje a hatéves adó- és bérmegállapodás növekedésserkentő hatása.
– 2005 óta nem regisztráltak ennél gyorsabb bővülést, viszont szemben a 2000-es évek közepével a mostani folyamatok stabilak, fenntarthatók. A növekedést nem eladósodás táplálja, épp ellenkezőleg: a magas külső finanszírozási képesség eredményeként a korábban felhalmozott külső adósság gyors ütemben csökken – hangsúlyozta Varga Mihály. Idén a gazdasági növekedést jelentősen befolyásolta a szolgáltatások térhódítása: a bérkiáramlás nem csupán a kereskedelmet, hanem a szolgáltatások széles körét is támogatja, például a turizmus, az ingatlanpiac vagy a pénzügyi szektor teljesítménye is nőtt.
A kínálati oldalon a GDP-t számottevően javította, hogy felgyorsult az ipari termelés bővülési üteme, ebből az építőipar kiemelkedő mértékben haladta meg a tavalyi szintjét: összességében hasonló mértékben támogatta az össztermelést, mint a teljes ipar. – A növekedéshez ugyanakkor szinte minden ágazat hozzátett, ezért a szerkezete kiegyensúlyozott – állapította meg a tárcavezető.
A családok jobb életszínvonalát mutatja, hogy a keresleti oldalon továbbra is a belső fogyasztás húzta a GDP-t: a második negyedévben a háztartások fogyasztási célú kiadásai 5,3 százalékkal haladták meg az előző esztendő azonos időszakának költéseit. Ennek hátterében a piaci elemzők szerint is a bérek emelkedése és a folyamatosan rekordokat döntő foglalkoztatottság áll.
Szerdán a KSH a kiskereskedelem júliusi forgalmáról is kiadta előzetes gyorsbecslését. A boltok hasítanak idén: nyár közepén 5,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi eladásokat, így az első fél évre a forgalom volumene 6,7 százalékos bővülést mutat.
– A háztartások vagyoni gyarapodásának köszönhető a kiskereskedelem erősödése, a növekvő bevételek a fogyasztás mellett a beruházásokat is ösztönzik – reagált Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára az adatokra. Az elemzők pedig úgy látják, hogy az üzletek értékesítései egész évben a tavalyit meghaladó ütemben, várhatóan 6 százalék körüli növekedéssel járulnak hozzá a gazdaság összteljesítményéhez.
A belső kereslet másik komponense, a beruházások bővülése a GDP-arány tekintetében is jelentős, ami a második fél évben 15 százalék volt. A pénzügyminiszter szerint az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása, a közelmúltban bejelentett nagyvállalati fejlesztések, a lakásépítések kimagasló növekedése miatt a köz- és a versenyszféra beruházásai is kedvezően alakultak.
Szakértők az idén a GDP 4,2-4,6 százalékos növekedésével számolnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint továbbra is hasonló ütemben nő a gazdaság, amit az ipari termelés gyorsulása, az új modellek hazai gyártása, a lakás- és irodaátadási hullám, az állami, valamint uniós támogatású beruházások felfutása, az újabb feldolgozóipari, kereskedelmi, logisztikai, szálláshely-szolgáltatói beruházások támogatnak.
