A jegybank elnöke kiemelte: a 2008-tól kibontakozó pénzügyi-gazdasági válság egyik fő tanulsága, hogy gyorsan kell intézkedni, ahogy azt az Egyesült Államokban tették.
Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de valamikor, a következő évtizedekben bevezeti majd az eurót – mutatott rá Matolcsy György, hozzátéve, ezért neki is le kell vonnia a tanulságokat az eurót érintő folyamatokról.
A már hatodik alkalommal megrendezett Lámfalussy Lectures konferencián Matolcsy György kiemelte: az euró elmúlt két évtizede olyan tanulságokkal szolgál, amelyekből fontos következtetések vonhatóak le. Az első 10 év, 2008-ig egyértelműen sikeresen zajlott, amiből a legtöbbet a felzárkózó eurózóna tagok közül főleg a déli államok profitáltak – jelezte.
Rámutatott: az ezt követő időszakot megszenvedte az eurózóna és úgy tűnik, a konvergencia eltűnőben van. Az eurózónában a válság hosszabb és mélyebb volt, mint az Egyesült Államokban, pedig onnan érkezett Európába, 2012 óta egy lassú helyreállításnak lehetünk tanúi.
Matolcsy György a tanulságokról megfogalmazta: virágzó időszak kell az egyértelmű konvergenciához, és teljesen „kifejlett euróra” van szükség ahhoz, hogy később a közös pénz a válságoknak ellen tudjon állni. Amikor létrejött az euró, virágzó időszakot élt meg Európa, és akkor nem gondoltak arra, hogy újra gazdasági válság következhet be – hangsúlyozta.
Kiemelte: nem lehet bűnbakként tekinteni az euróra, de kétségtelen, az eurózóna rendszere nem épült ki megfelelően. Az EU nem kezelte jól a válságot, a fő hiba az volt, hogy Európa megszorító jellegű válaszokkal reagált a válságra – mutatott rá Matolcsy György.
Az MNB elnöke jelezte: az amerikai kormányzat és a Fed közös válságkezelése gyors fellépést tett lehetővé, emiatt az Egyesült Államokban lényegében 2009-re be is fejeződött a válság. Ott nem megszorító alapú válságkezelést valósítottak meg, miközben Európában az országok többségében a megszorításokra helyezték a hangsúlyt, az Európai Központi Bank is mintegy két évet késett a válságkezelés elindításában.
Úgy vélte: a következő években egy újabb válság jöhet, ekkor gyors és hatékony válságkezelésre lesz szükség.
Rámutatott: az alkotmányok, a törvények alapján a jegybankok függetlenek a kormányzattól, de a kormányokkal együttes stratégiai fellépésre van szükség a válságok kezelésében. Emellett nem megszorító alapú válaszokat kell adni a válságra, lesz még gazdasági visszaesés, fel kell készülni rá – hangsúlyozta a magyar jegybank elnöke.
Élénkült a vállalati hitelfelvétel 2018-ban
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly megélénkült a vállalatok hiteligénylése, december végén a nem pénzügyi vállalatok hiteladóssága a belföldi pénzintézetekkel szemben 7455 milliárd forintot tett ki, ami 959 milliárddal – 14,8 százalékkal – több az egy évvel korábbinál, míg az előző évben 9,5 százalék, 564 milliárd forint volt az emelkedés.
A vállalati hiteladósság növekménye nagyjából egyenletesen oszlik meg az egy évesnél rövidebb lejáratú, alapvetően folyószámlahitel-adósság és a legfeljebb ötéves, valamint az öt évnél hosszabb lejáratú beruházási hitelek között. Arányaiban legnagyobb, 18,4 százalékos növekedést az egy évesnél hosszabb, legfeljebb ötéves lejáratú beruházási hitelek mutatták, amelyek 324 milliárd forinttal 2085 milliárd forintra duzzadtak, míg 2017-ben mindössze 71 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nőttek.
Az ötévesnél hosszabb lejáratú hitelek éves növekedése szerényebb élénkülést mutat a magas bázis miatt, hiszen már 2017-ben is 10,8 százalékkal, 290 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbi állományt, tavaly pedig 11,0 százalékkal, 328 milliárd forinttal emelkedett az állományuk, amely december végére 3304 milliárd forintot ért el. Az egy évesnél rövidebb vállalati hitelek állománya 307 milliárd forinttal emelkedett a tavalyi évben, amivel a növekedési üteme a 2017-es 13,0 százalékról 17,4 százalékosra gyorsult. Ezen belül a folyószámlahitelek összege 18,6 százalékkal nőtt.
A folyószámlahitelek átlagos kamata a tavalyi évben 10 bázisponttal 2,25 százalékra emelkedett. Az egy évesnél hosszabb lejáratú vállalati hitelek kamata átlagosan 99 bázisponttal nőtt egy év alatt, tavaly decemberben 2,39 százalékos volt, ezen belül azonban a legfeljebb öt évre rögzítetett kamatozású, egymillió eurónál kisebb összegű hitelek átlagos kamatlába 119 bázisponttal 4,03 százalékra nőtt.
A vállalatok betétállománya a belföldi pénzintézetekben 1106 milliárd forinttal (14,7 százalékkal) nőtt tavaly az előző évi 923 milliárd forint (14,0 százalék) emelkedés után. A látraszóló és folyószámlabetétek adták a tavalyi növekedés 80,6 százalékát, ami 891 milliárd forintnak és 13,6 százalékos emelkedésnek felel meg, bár 2017-ben 24,6 százalékos emelkedéssel 1298 milliárd forinttal híztak. A lekötött vállalati betétek állománya az előző évi 374 milliárd forintos (27,9 százalékos) csökkenésből tavaly 216 milliárd forintot (22,3 százalékot) visszaemelkedett a múlt év végére, amivel kétéves csúcsot ért el.