Több országban is komoly szerephez jutnak a szociális ellátásban a feltöltős – külföldi kifejezéssel prepaid – kártyák. Ezek a plasztiklapok voltaképpen a feltölthető telefonkártya logikáján működnek, egyébként úgy használhatók, mint egy bankkártya. A megoldással a támogatásokat és az egyetemi ösztöndíjakat is célba lehet juttatni, és – ami itthon talán még fontosabb szempont – jobban elérhető, hogy arra menjenek el a pénzek, amire az állam eredetileg szánja.
A kártyával ugyanis a boltokban fizethet ugyan a fogyasztó, de – például – szerencsejátékra vagy uzsoratörlesztésre már nehézkes elkölteni a rajta lévő összeget. Már csak azért is, mert az állam megakadályozhatja, hogy a kártyán lévő keretet készpénzben felvegyék az érintettek.
Az Egyesült Államokban 2011-ben kezdődött meg az ottani szisztéma átalakítása: a korábbi csekkrendszer helyét egyre inkább átvették a prepaid kártyák. Ma már ilyenen kaphatják meg járandóságukat az ellátásra jogosultak, a nyugdíjasok, a háborús veteránok vagy az egyetemi ösztöndíjasok.
A kártyát azért is kedvelték meg hamar az ottani felhasználók, mert így egyből fizethetnek minden kártya-elfogadóhelyen. Nem kell készpénzt felvenniük vagy a csekk beváltásáról gondoskodniuk. A módszerrel pedig azok is élhetnek, akiknek nincs bankszámlájuk.
A hazai körülmények ismeretében némiképp érthető, hogy az állam eddig nem tett komolyabb lépéseket a különféle juttatások elektronikus csatornák felé tereléséért. Ellátásban idehaza rendszerint azok az idősebb és szegényebb társadalmi csoportok részesülnek, amelyek kevésbé ismerhetik az elektronikus fizetési megoldásokat, ezért akár tarthatnak is tőlük. Másrészt az ellátottak bizonyos része vidéki, szegényebb településen lakik, ahol messze nem biztos, hogy a kártyájukra töltött pénzt el tudnák költeni a helyi boltokban. Ugyan a Magyar Nemzeti Bank korábban már kampányt is indított, amivel éppen a fizetőterminálokat próbálta népszerűsíteni vidéken, a kezdeményezésnek azonban csupán visszafogott sikere volt.
Megemlíthető ugyanakkor a MasterCard egy idén végzett kutatása. Eszerint a magyar válaszadók 61 százaléka használna előre feltöltött kártyát a mindennapos vásárlásokhoz. Hozzátehető az is, hogy az elmúlt időszak intézkedései nyomán a magyarországi pénzügyi intézmények minden eddiginél egyszerűbben bocsáthatnak ki előre fizetett bankkártyát. Fontos megjegyezni, hogy a kártyatársaság érthető módon elsősorban a termék kereskedelmi alkalmazását vizsgálta, így nem lehet tudni, hogy a szociális ellátásában érintettek mekkora hányada vett részt a felmérésben.