Lehetett számítani arra, hogy a Fitch Ratings után a Standard & Poor’s is felminősíti Magyarországot, ugyanis a mutatók, amelyek alapján a nagy házak szoktak dönteni, elég egyértelműek – így kommentálta a Magyar Időknek Kovács Árpád a minap született határozatot.
A költségvetési tanács elnöke szerint a magyar makrogazdasági adatokat, a fenntarthatóságot ma már nem kérdőjelezi meg a világ, a költségvetési fegyelem és az adósság csökkenő pályán tartása tény.
– A hitelminősítés javításának az eredményei már látszanak, a hosszú távú állampapírok hozamai például meredeken csökkentek tegnap, az alacsonyabb kamatkiadások pedig összességében olcsóbbá teszik a finanszírozást. Mindez pénzt hoz az országnak – mutatott rá a tanács vezetője. A jobb besorolás tulajdonképpen azt jelzi, hogy itt békesség és rend van, ha voltak is korábban egyenlőtlenségek, és mindez pozitívan befolyásolja az országról kialakult képet, illetve beruházásokat, befektetéseket vonz – tette hozzá.
Az államháztartás hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tartotta a kormány, és a tartozások GDP-arányos szintje is hosszú ideje egyre alacsonyabb, emiatt felmerül a kérdés, hogy a hitelminősítők miért nem léptek korábban.
Kovács Árpád ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az intézetek az objektív tényezők mellett egy sor szubjektív szempontot is figyelembe vesznek, meghagyva ezzel a mozgásteret maguknak. Ráadásul – ahogy fogalmazott – a hibák elkövetése után az élet minden területén általában gyorsan jönnek a következmények, a hitelesség helyreállítása pedig jellemzően hosszabb időt szokott igénybe venni. – Egyszerűen nem hitték el, hogy a magyar gazdaságpolitika a stabilitás és a kiszámíthatóság útjára lépett – összegezte Kovács Árpád.
Arra a felvetésre, hogy a minősítők tulajdonképpen a patrióta gazdaságpolitikát büntették azzal, hogy ilyen sokáig kivártak, a közgazdász megjegyezte: a világgazdaság szereplői üzleti koordinációban gondolkodnak, és ez a szemlélet nem ismeri az országhatárok, illetve a nemzetállamok fogalmát.
Még két típusú koordinációs logika létezik – tette hozzá –, az egyik a vallási, amely szintén globális léptékben szemléli a folyamatokat, a harmadik pedig az államháztartásoké, amely természetéből adódóan lokálisabb, államhatárokhoz kötött. – A hazai gazdaság érdekében és sokszor a nemzetközi tőke ellenében meghozott döntésekkel a kabinet tulajdonképpen keresztezte az üzleti világ érdekeit, ami közvetetten befolyásolhatta a hitelminősítőket – ismerte el a szakember.
Arra is kitért, hogy mára már a nagy elemzőházak is kezdik elfogadni azt, hogy más szempontrendszereknek, problémakezelési mechanizmusoknak is meglehet az igazságuk, nem feltétlenül csak az egy kaptafára készülő receptek működnek. Ha csak a számokat nézzük – jegyezte meg Kovács Árpád –, tulajdonképpen már 2013-ban is bekövetkezhetett volna a felminősítés, azt követően, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.
Ami a jövőt illeti, Kovács Árpád szerint a stabilitási és a növekedési fordulat megtörtént, jelenleg pedig a versenyképesség terén lehetne további javulást elérni. Elsősorban a munkaerő-kínálatot kellene az új piaci igényekhez igazítani, de a vállalatok bérterheinek csökkenésére is szükség lenne. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által előrevetített járulékcsökkentés például épp ez utóbbi téren hozhatna javulást.