Magyarország jelentős európai uniós fejlesztési pénzeket kap a 2014–2020 közötti időszakban, a támogatások felosztásában a nyertesek közé tartozik – mondta hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben, az EU-forrásokról szóló vitanapon. A kancelláriaminiszter jelezte: a vidékfejlesztési és agrártámogatásokat is beleszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel, az összegből az idén 1500-1600 milliárdot fizet ki Brüsszel, jövőre pedig várhatóan további 2000-2500 milliárdot.
![Lázár János a parlamenti vitanapon](/wp-content/uploads/2016/11/12_lazar_hz-780x520.jpg)
Lázár János a parlamenti vitanapon
A 12 ezer milliárd forintból a következő években gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd áll rendelkezésre, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak. A keretből 1674 milliárdot már megnyitott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés. Humánfejlesztésre 986 milliárd forintot szánnak. Lázár János emlékeztetett: november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára minden pályázatot kiírjanak, az év végéig pedig még további ezermilliárd forintot terveznek meghirdetni.
Bana Tibor jobbikos képviselő a távirati iroda tudósítása szerint arra emlékeztetett, hogy a korábbi fejlesztési ciklusban létrehozott elosztási intézményrendszer közvetlen politikai befolyás alatt állt és ez a helyzet a 2014–2020 időszakban sem változott. Úgy fogalmazott: az uniós források felhasználásának rendszere továbbra is a korrupció melegágyaként működött, működik. A szocialisták hazánk versenyképességét bírálták. Szakács László, a párt vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a világpiaci fórum felmérése szerint Magyarország hat helyet rontott a versenyképességi mutatókban, a 63. helyről a 69.-re csúszott vissza. Uniós összehasonlításban az ország a 25., elhúzott mellette Románia és Bulgária is – tette hozzá.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint létfontosságú lenne, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályára álljon, és ebben az uniós támogatásoknak nagyon komoly szerepük lehetne. Jelenleg viszont mind a tervezett felhasználás, mind a futó projektek alapján ki lehet mondani, hogy alapvetően hibás a rendszer, mert a kormány úgy akarja elkölteni a pénzt, hogy nem tudja, azzal mit akar elérni.