Az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem várható, hogy keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete módosítson a 0,9 százalékos alapkamaton, vagy hozzányúljon az egyéb kamatfeltételekhez. Érdekesebb lehet, hogy módosít-e inflációs iránymutatásán a monetáris tanács, mivel a legutóbbi adatok elmaradtak az elemzői várakozásoktól, és az újonnan elfogadott költségvetés is csak jövőre számol a 3 százalékos középtávú inflációs cél elérésével.
A júniusi kamatdöntésről korábban Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője úgy nyilatkozott, hogy várakozásai szerint szeptember végéig felére csökkenti a betétbe helyezhető likviditás mennyiségét az MNB, az év végére pedig akár teljesen meg is szűnhet a három hónapos betét. Amennyiben ez így lenne, azzal százmilliárdos tételben kerülne banki pénz a piacra, az MNB a második negyedév végére 500 milliárd forintban határozta meg a felső korlátot, ez csökkenhet tovább a keddi döntés nyomán a harmadik negyedévre.
Az MNB hangoztatott szándékai szerint ezen a pénzen a bankok állampapírt vehetnek, ezzel csökkennek a hozamok és javulnak az állam finanszírozásának lehetőségei. Emellett a jegybank abban is reménykedik, hogy a többletpénz megjelenik a vállalati hitelezésben, ami egyúttal ösztönözheti a gazdasági növekedést.
A keddi üléstől az elemzők azt várják, hogy az MNB újból kiáll a laza feltételek megtartása mellett. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint elképzelhető, hogy 2017-re és 2018-ra is lejjebb viszi inflációs várakozását a jegybank, és mivel a nemzetközi terepen is hasonló folyamatok tapasztalhatók, az MNB számára minden körülmény adott, hogy huzamosabb ideig tartsa a mostani alacsony kamatszintet.
Az MNB beavatkozása a három hónapos betétekkel kapcsolatban komoly fejtörést is okoz a bankrendszernek. Egyrészt hiába javul az összgazdasági teljesítmény és megy jobban a cégeknek, a bankok a kockázatok mérséklése érdekében továbbra is elsősorban a legjobb vállalatokat és beruházásokat hajlandók hitelezni. Más szempontból az állampapírok végtelen vásárlása sem mindig megoldás.
Például a piac egyik vezető bankja, a K&H a kiszorítás miatti többletlikviditásának egy részét kénytelen anyabankjánál, a belga KBC-nél tartani, mivel a cégcsoporton belül is korlátjai vannak az egy időben tartható állampapíroknak. Ezt a limitet a bank Magyarországon már elérte. Ha egy hitelintézet nem tud sem állampapírt venni, sem többlethitelt nem helyez ki, akkor marad az MNB egynapos betétje, itt viszont negatív a kamat, vagyis pénzt veszít vele a bank.