Nagy a szakadék a vágyak és a realitás között Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint. Szavait élesen alátámasztja az OTP Bank friss, Helló, otthon című kutatása, amely szerint a lakosság négyötöde legszívesebben kertes házba költözne, és csak 4 százalékuk panelba. Ám ha azokra szűkítjük a kört, akik már most aktívan keresnek új otthont, teljesen megfordul az arány: alig egyharmad keres saját házat, panel iránt viszont több mint 40 százalék érdeklődik.
– A legfontosabb szempont, hogy legyen saját lakásom. Az aztán már a keresés során derül ki, hogy miben kell leadnom az igényeimből – foglalta össze a kiindulópontot lapunk érdeklődésére Valkó Dávid. A kutatásra hivatkozva azt mondta: számos vállalható kompromisszum van, amelyeket gyakran meghoznak az emberek. Ezek közé tartozik, hogy nem olyan jó állapotú lakást vesznek meg, mint eredetileg szerették volna, vagy nincs annyira közel a városközponthoz az ingatlan, hanem kicsit messzebb van ugyan, de még jó közlekedéssel rendelkezik. További kompromisszum lehet Budapesten, illetve más nagyvárosokban, hogy nem külső városrészbe, kertvárosi részre költözik valaki, hanem a szomszédos településre.
– Családalapítást tervezőknél jellemző, hogy az eredetileg vágyott kertes ház helyett úgy döntenek, inkább több lépésben valósítják meg az álmukat. Nem rögtön családi házba költöznek, hanem megfizethető, kisebb, de később könnyen eladható lakást vesznek – magyarázta a vezető elemző.
– A vásárlók egyre tudatosabbak és tájékozottabbak. Látják, hogy az elmúlt évben jelentős drágulás zajlott le, ami kisebb intenzitással ugyan, de most is kitart – magyarázta Valkó Dávid.
– Egyfajta beletörődő hozzáállás jellemző. Mivel több éve zajlik az áremelkedés, a legtöbben belátták, hogy kár rövid távon az árak mérséklődésére számítani. Költözni adott esetben muszáj, de vannak kedvező hitellehetőségek, és egyre többen élnek a lakástakarékok előnyeivel is – mutatott rá.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a lélektani határ fontosságát emelte ki, ez az az érték, amely fölött gyakorlatilag alig van adásvétel. A hirdetési oldal adatai alapján ez Budapesten 30 millió, a többi városban pedig 15 millió forint körül van, ezen árszintek alatt kelt el tavaly az összes ingatlan négyötöde.
– E határ fölött a legtöbben már csak külső segítséggel, hitellel, a családi otthonteremtési kedvezménnyel vagy családi-baráti segítséggel tudnak lakást vásárolni – mutatott rá Balogh László. A fővárosi kínálat kétharmada 30 milliónál drágább ingatlan, de ebben az ársávban nehezebb eladni bármit. Ez ugyanis olyan összeget jelent, hogy kétszer is átgondolják az érdeklődők, belevágnak-e az üzletbe.
– A saját célra vásárló vevőket az élethelyzetük változása kényszeríti a lakás eladására vagy vásárlására. Ez leginkább az olcsóbb kerületek és agglomerációs települések ingatlanpiaci felfutását jelenti mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban. Az agglomerációban ugyanis sokszor 25-30 vagy akár 40 százalékkal is olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, mint a városközpontban – magyarázta a szakember. Hozzátette: mint sok minden, ez sincs ingyen, hiszen ennek az ára az ingázással töltött idő, pénz és energia, amit naponta fizetnek meg a kiköltözők.
– Annak ellenére, hogy a fellendülő ingatlanpiaci ciklus közepén járunk, a vevők nem vesztették el az eszüket, és általában józan, megfontolt döntéseket hoznak. Ez megakadályozza, hogy ingatlanpiaci lufi alakuljon ki – vélekedett Balogh László.
Elégedetlen fővárosiak
A vevők harmada nem kötött semmilyen kompromisszumot az ingatlanvásárlás során – derült ki a Jófogás és a GKI Digital korábbi felméréséből, amely az elmúlt három évben vásárlókat kérdezte. A válaszadók csaknem felének csökkentenie kellett az igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretebe. Mindössze 16 százalék döntött úgy, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra. Érdekes, hogy az átlagosnál is kevesebben vannak a teljesen elégedett budapestiek, legyen szó bérlésről vagy vásárlásról. Ez részben arra utal, hogy a bérleti díjak és az ingatlanárak a fővárosban az átlagosnál jobban növekedtek.