Nem részletezte megkeresésünkre a Spar Magyarország Kft., hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével nemrégiben megegyezésre jutva munkakörönként pontosan hány százalékkal nő idén az áruházlánc dolgozóinak a fizetése.
Néhány napja bejelentették: a garantált bérminimum, illetve minimálbér jogszabályban rögzített emelésén túl is jelentős béremelést biztosítanak munkatársaik számára 2019-ben.
Az osztrák családi tulajdonban lévő vállalatnál a munkaerőpiac által leginkább kitett területeken, a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben, valamint a logisztikai központokban a kezdő alapbér minimum havi bruttó 220 ezer forint január elseje óta. Az ellenben nem derül ki a közlésből, milyen mértékben nőtt az érintettek bruttó jövedelme.
– A bérekkel és a túlóratörvénnyel kapcsolatosan múlt csütörtökön kiadott sajtóközleményünkben foglaltakhoz nem kívánunk további kiegészítést tenni – írták megkeresésünkre, ami azért érdekes, mert lapunknak a bejelentést követően a Spar több dolgozója azt jelezte, hogy havi keresetük emelkedése nem éri el a tíz százalékot.
Holott a vállalattal az idei fizetésekről megállapodó Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a Kordás László-féle Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) tagjaként nemrég kormányellenes tüntetésre szólította fel a dolgozókat, és a szándékosan félremagyarázott túlóratörvény kapcsán nevükben két számjegyű béremeléseket követelt.
A KASZ elnöke, Karsai Zoltán tömeges tiltakozást ösztönzött a túlóraszabályok miatt, miközben néhány éve ez a szervezet állapodott meg a Sparral az alkalmazottak éves többletmunka-időkeretének felemelésében. Ennek köszönhetően – egyedüli áruházláncként – a Sparnál a törvény adta 250 órás munkaidőkeret helyett kollektív szerződésben rögzített 300 órát túlóráznak a dolgozók évente.
A Spar Magyarország kérdésünkre leszögezte: politikai kérdéseket soha nem kommentáltak, ezután sem fognak, habár évek óta konzekvensen együttműködnek a KASZ-szal. A reprezentatív munkavállalói érdekképviselet korábban a vasárnapi pihenőidő garanciája ellen is felszólalt, sőt olyan szóróanyagokat osztogattak az áruházakban, melyen nyíltan a kormány ellen lázítottak.
A lapunk birtokába került szakszervezeti felhívásban 2014 novemberében leszögezték: 2010 óta számtalan kellemetlen adózási meglepetés érte a kereskedelmet, amely a külföldi láncok hátrányos megkülönböztetését célozta.
Így például a 2010 és 2012 között érvényben lévő ágazati különadó is a multikat célozta, ám szerintük a legnagyobb csapást a 2015-re tervezett adócsomag jelentette, amelyben az élelmiszerlánc-felügyeleti díj elrendelése szerepelt.
A KASZ minden alkalommal tiltakozását fejezte ki azon kormányzati döntések ellen, amelyek a külföldi áruházláncok terheit növelték, így például a dolgozók érdekét szolgáló vasárnapi munkavégzés tilalmának elrendelése ellen is felszólaltak, és 2014 végén meghirdették a bolti dolgozók körében, hogy részt vesznek a Maszsz szakszervezeteinek akkori kormányellenes tüntetésén.
Emlékezetes, a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj miatt a Spar Brüsszeltől kért segítséget 2015-ben, mivel nem jutottak dűlőre a magyar kormánnyal – erről az osztrák ORF tévé hírműsorában Rudolf Staudinger, a cég felügyelőbizottságának elnöke tett akkoriban bejelentést. Utóbb az Európai Bizottság felfüggesztette a sávos felügyeleti díj alkalmazását a multilobbi hatására.
Korábban a Spar-csoporthoz tartozó, már megszűnt Hervis sportáruházlánc Brüsszelben indított közigazgatási pert a különadó miatt az adóhatósággal fennálló elszámolási vita kapcsán.