Változó felvételi szokások mellett egyre nő azok aránya, akik elfogadók a banki hitelekkel szemben, bár még mindig sokan kifejezetten rossz véleménnyel vannak az eladósodásról – derül ki az NRC piackutató a Cofidis megbízásából készült felméréséből. Kurucz Imre, az NRC marketingkutató kutatási igazgatója tegnap újságíróknak elmondta, a magyar társadalmat három fő csoportra lehet osztani.
A felnőtt lakosság 17 százaléka tekinthető hitelkedvelőnek, akik kifejezetten lehetőségként tekintenek a banki kölcsönökre, és nagyjából a társadalom negyede ellenzi a hitelfelvételt, ők szükséges rossznak tartják, amivel szerintük csak a hitelintézetek járnak jól. Érdekes megfigyelni, hogy a két véglet közt mekkora elmozdulás történt, pár éve ugyanis még 50 százalék felett volt az elutasítók aránya, míg a támogatóké csak egy számjegyű értéken állt. Kurucz szerint rövid távon az is elképzelhető, hogy megfordul a két érték.
A társadalom 17 százaléka lehetőségként tekint a pénzintézetek nyújtotta forrásokra
A felmérés szerint a társadalom többsége, közel 60 százaléka semlegesen viszonyul a kérdéshez, elfogadják a hitel értékét, amennyiben észszerűen méri fel az igénylő a kockázatokat. Erre a hozzáállásra szükség is van, mivel a kutatásból kiderül, hogy a magyarok túlnyomó többsége az elmúlt években már eladósodott. A számok alapján a felnőtt lakosság háromnegyede vett már fel hitelt, 45 százalékuk jelenleg is törleszt. Még a hitelezést elutasítók között is egyharmadra tehető azoknak az aránya, akik jelenleg is törlesztik a korábban kölcsönkért összeget. Kedvező változás volt azonban abban, hogy milyen célból adósodnak el a magyarok.
Kurucz elmondása szerint korábban az volt a jellemző, hogy kisebb összegű személyi kölcsönöket baj esetén vettek fel az ügyfelek, vagyis amikor átmenetileg megszorultak és ezért kellett a pénz. Ehhez képest mostanra inkább fogyasztásra, beruházásokra költik az ügyfelek a felvett összeget, például háztartási gépek beszerzésére vagy lakásfelújításra.
