Közeledik a nyaralási szezon, ami a hónapról hónapra bővülő forgalmi adatok alapján a tavalyi rekordévnél idén még erősebbnek ígérkezik. Nem csupán a beutazóturizmus stabil emelkedése, hanem a belföldi utazások jelentős növekedése is várhatóan csúcsra járatja majd az iparági szolgáltatókat.
Noha a statisztikák szerint éves összevetésben idén eddig már mintegy tíz százalékkal magasabbak a bérek a turizmus-vendéglátásban tavalyhoz képest, és nőtt a foglalkoztatottak száma, az egyre emelkedő vendégforgalomban továbbra is feszült az évtizedek alatt kritikussá vált munkaerőpiaci helyzet. Nyár közeledtével a szálláshelyek, éttermek, szórakozóhelyek folyamatosan keresik a tanult munkaerőt, illetve a szakképzettséget nem igényló feladatokra jelentkezőket.
– A jelenség országos, ám a főszezonban a népszerűbb üdülőhelyeken jelenthet nagyobb kihívást a munkaerő biztosítása. Elsősorban azért, mert véget ért azoknak az ügyeskedő vállalkozóknak az aranykora, akik például a nyári balatoni vendéglátásban évekig csupán a gyors meggazdagodás lehetőségét látták. Jellemzően sem a teljes körű adófizetésre, sem a minőségi szolgáltatásra, sem a dolgozók megbecsülésére, például a bejelentésükre vagy a jutalmazásukra nem helyeztek hangsúlyt, mert rövid idő alatt akarták „megszedni” magukat. A GDP-termelésben egyre jelentősebb szerepet játszó piac azonban kikényszeríti a szemléletváltást, és támogatja az egyébként döntő többséget jelentő, jogszabálykövető iparági szereplők érvényesülését. Ma már nem lehet úgy talpon maradni az egyik leginkább élőmunka-igényes területen, hogy a tisztességes vállalkozás elvei mentén a cégek ne hosszú távon alakítsák ki üzleti terveiket. Annak márpedig szerves része kell hogy legyen a munkavállalók megbecsülése is, nem csupán anyagiakban – fejtette ki lapunknak Könnyid László.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke vázolta, egyre nehezebben érvényesülnek a szezonális üzletek, a szűkös munkaerő-állomány ugyanis az egész évre biztosított állások felé áramlik. Mint mondta, ha egy vállalkozó két hónap alatt akarja megtermelni az éves nyereségét, már nem versenyképes a foglalkoztatásban. A dolgozóknak újabban nem csupán a nettó fizetésük mértéke számít, hanem az is, hogy a munkaadójuk miképpen becsüli meg a naponta gyakran 10-12 órás fizikai munkát, a gyakorlati tapasztalatokat, illetve a nyelv- és szaktudást.
Egyre több szakember tér vissza külföldről, mivel úgy vélik, itthon biztonságos és kiszámítható jövő várja őket
Fotó: Éberling András
Könnyid László megjegyezte: jellemző, hogy a tipikus idényjellegű vendéglátóhelyeken szakképzetlen vagy tapasztalatlan családtagokat, nyugdíjasokat,
diákokat állítanak munkába. Habár utóbbiak bérezése mostanra felfejlődött a hagyományos szintre, mivel számos kétkezi feladatkörben helytállnak, így viszont legális alkalmazásuk már nem jelent különösebb spórolást.
– Előfordult olyan eset a Balaton-parton, hogy a szakképzett, évek óta bejelentett szakács ugyanannyi fizetést kapott, mint egy vízparti lángossütő alkalmi munkavállalója. Ez sokakat arra késztetett a korábbi években, hogy a környező országokban keressenek álláslehetőséget a hivatásukban – fejtette ki az elnök. Kiemelte: manapság egyre több szakember tér vissza a magyar piacra, mert a külföldi szállodákban, éttermekben megszerzett tapasztalataikat itthon szeretnék kamatoztatni, ehhez biztonságosnak tartják a mostani foglalkoztatási körülményeket.
– Tavaly tízszázalékos béremelések történtek az ágazatban, két év alatt közel húszszázalékos volt a növekedés. A vendéglátóipar évekig a szürkefoglalkoztatás egyik melegágya volt, ez mára mérséklődött. Azok a munkaadók kerültek előnybe, akik nem függelmi viszonyban lévő beosztottat látnak a dolgozóban, hanem egyrészt huzamosabb ideig bejelentett állást, tiszta jövedelmet, ezáltal kiszámítható jövőt kínálnak neki, másrészt emberként, csapattagként bánnak vele, legyen szó konyhai kisegítőről vagy bártenderről. Ennek a hozzáállásnak munkaerő-megtartó ereje van – fogalmazott a szakember.
Úgy vélekedett, indokolt a piac további tisztulása oly módon, hogy eltűnnek a nyerészkedő gyakorlathoz szokott üzletek. Ennek fogyasztóvédelmi szempontból is kedvező hatása lesz, aminek a minőségi szolgáltatást egyre inkább igénylő nyaralók lesznek a haszonélvezői.
– 2019-től tesztjelleggel várhatóan elindul az úgynevezett online szobatükör, amellyel néhány év alatt valamennyi hazánkban regisztrált vendégágy tényleges forgalma láthatóvá válik a panzióktól a nagy szállodákig. Az átláthatóság kiterjesztésével ezen a területen is számítani kell majd bizonyos piaci rétegek eltűnésére. Elkerülhetetlen a szemlélet változtatása, a kis- és középvállalkozások felzárkózása. Ehhez a jelenlegi keretrendszer minden segítséget biztosít – jegyezte meg a szállodaszövetség elnöke.
Könnyid László szerint hosszú távon számos körülmény befolyásolja az iparág versenyképességét a munkaerőhelyzet szempontjából: a hazai szakképzés innovációja, a turizmus népszerűségének alakulása a dolgozók körében, de, mint mondta, megkerülhetetlen lesz a megfelelő állomány folyamatos biztosítása, bővítése, ami szükségessé tesz egy újfajta közös gondolkodást a szakma és az állam között. A szállodaszövetség elnöke szerint érdemes lehet azt is megvizsgálni, hogy a közmunkások alkotta munkaerőbázis egy részét hogyan lehet átterelni a versenyszféra képzettséget nem igénylő feladatköreibe.
