Korántsem fejeződött be az adóigazgatás átalakítása, az idei év további számottevő újdonságokat hozhat úgy az adóhivatal szervezetében, mint a hatóság munkájában – erre lehet következtetni az elmúlt időszak két fontos kormánydöntéséből.
A rendelkezések egyik csoportja azokat az alapvető változásokat egészíti ki, amelyeket decemberben fogadott el az Országgyűlés. A képviselőház akkor határozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetének átrajzolásáról: a törvényhozás döntése nyomán ma már nem működik a hatóság hét régiós egysége, létrejött ugyanakkor a jogorvoslatok ügyében eljáró fellebbviteli igazgatóság, miközben összeolvadtak az adó- és vámigazgatóságok.
Fotó: MTI
Az egyik új kormányrendelet az eddigi szervezeti átalakítás részletszabályait tartalmazza, és pontosan meghatározza a hatóság egységeinek hatáskörét. Hogy miképpen, arról a nemzetgazdasági tárca közölt lapunkkal részleteket. Az adófizetőknek előnyös lehet, hogy különösebb változásokra nem kell felkészülni: a vállalkozások és a magánszemélyek jövőre is ugyanott intézhetik adóügyeiket, mint eddig. A minisztériumnál azt is rögzítették, hogy az új hatósági struktúrát a NAV új feladatai miatt alakították ki. Az adóhivatalnak ugyanis az eddigieknél nagyobb segítséget kell nyújtania a jogkövető cégek és magánszemélyek számára, mindezt úgy, hogy a szabályok kevesebb papírmunkát követelnek meg az érintettektől.
A kormányzati felfogás szerint a polgárok és a cégek teendőit nagyban megkönnyítené, ha az érdeklődők az eddiginél több helyen juthatnának érdemi adóügyi információkhoz. Az utóbbi időszak másik kormánydöntése ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A határozat alapján valószínűsíthető, hogy már az idén NAV-ügyfélszolgálatok nyílnak a kormányhivatalokban. Az elképzelés megvalósításának részleteit ugyanis – a tervek szerint – március végéig dolgozza ki a kormányzat. Az ötlet egyébként több szempontból is előnyökkel kecsegtet. Az adófizetők lakóhelyükhöz, székhelyükhöz közeli helyen tehetnék fel kérdéseiket, amikre szakszerű választ kaphatnának. Ez – a várakozás szerint – megkönnyíthetné a magánszemélyek, a gazdasági szereplők dolgát, így csökkenhetne a tévesztések, hiányosságok száma. Az érintetteknek kevesebb büntetéssel kellene számolniuk, miközben az államkassza biztosabban juthatna hozzá a tervezett adóbevételekhez. Az adóhivatalnokok kormányhivatalokba költöztetése ezeken túl kedvezően befolyásolhatja a NAV társadalmi megítélését is.
Az ügyfélszolgálati hálózat kiszélesítése mellett további szervezeti módosítások is elképzelhetők, a lehetséges vagy szükséges lépésekről szintén március végéig kell kialakítaniuk álláspontjukat a kormányzat egyes szereplőinek. A harmadik hónap vége a NAV állományában dolgozóknak külön is lényeges lehet: addig fejeződhet be annak vizsgálata, miként vezethető be életpályamodell a hatóságnál. A szervezet több ezer egyenruhásának emellett nyilván az sem lesz mellékes, milyen eredménnyel zárul az az elemzés, amely a NAV és a rendvédelmi szervezetek közötti munkahelyváltás lehetőségeit veszi górcső alá.
A szervezeti módosítások mellett egy újabb, feketegazdaság elleni intézkedés bevezetésén is dolgozik a kormányzat. A belügyi és a nemzetgazdasági tárca az év közepéig térképezi fel annak feltételeit, miképpen köthetők be az adóhivatalhoz a hazai gazdasági szereplők számlázórendszerei. A tervbe vett lépés hordereje az online pénztárgépek üzembe állításával és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzésének bevezetésével vetekszik. Az új elektronikus szisztéma segítségével a NAV immár a termelésben, a kereskedelemben részt vevő cégek szinte minden fontos adatához hozzájuthatna, a szabálytalanságokat pedig akár órákon, napokon belül észrevehetné.
