Sokkal többen lennének jogosultak érvényesíteni a kisgyermekes munkavállalók után járó járulékkedvezményt, azonban sok, elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozás nem figyel oda arra, hogy az ilyen lehetőségeket kihasználja – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Jelenleg az unió statisztikai hivatala szerint 189 ezer, 6 éves kor alatti gyermeket nevelő anyát foglalkoztatnak a magyar munkaerőpiacon, azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint csak 38 ezer fő után igényelték az adókedvezményeket.
Ennek oka, hogy több kis- és középvállalkozás külső könyvelőt alkalmaz, és a cégvezető nem figyelmezteti, hogy olyan embert foglalkoztat, aki az elmúlt három – nagycsaládosok esetén öt – évben gyesen vagy gyeden volt. Ha az említett időszakban több munkahelyen is dolgozott az édesanya, akkor a második vagy akár a harmadik munkaadó is tudja érvényesíteni a kedvezményeket. Az egyik nagyon fontos intézkedéscsomag a munkahelyvédelmi akció keretében 2013 óta érvényesíthető: 1 és 2 gyermek esetén a gyesről, gyedről visszatérő munkavállalókat két évig járulékmentesen foglalkoztathatják, a harmadik évtől pedig a járulék felét kell megfizetni utánuk. Több mint 3 gyermek esetén a járulékmentesség három évig jár, azt követően két éven keresztül a járulék felét kell megfizetni.
Szalai Piroska emlékeztetett: az édesanyák támogatásának szintén fontos eleme a 2014-től bevezetett gyed extra, amellyel azokat az édesanyákat célozták meg, akik szívesen dolgoznak kisgyermek mellett. A négypilléres intézkedéscsomagból kettő kimondottan a foglalkoztatás ösztönzéséhez járul hozzá. A gyed extra egyik fontos célja az, hogy a gyermekvállalás után a nők könnyebben helyezkedjenek el a munkaerőpiacon.
A másik cél pedig az, hogy bátrabban vállalhassanak a családok gyermekeket, ezáltal a kormány megpróbálja megállítani a születéscsökkenést. A statisztikák szerint míg 2008-ban 69-70 ezer foglalkoztatott anyának született gyermeke, addig 2013-ban az 58 ezer főt sem érte el a számuk. A gyed extra hatására már 2014-ben és 2015-ben is nőtt a foglalkoztatott anyák szüléseinek száma, és mára újra 60 ezer fölé emelkedett.
A 2014-ben indult program azokat a kisgyermekes anyákat célozta meg, akik szívesen dolgoznak
Szalai Piroska az adatokkal kapcsolatban rámutatott: már 2014-ben 2609-cel, 2015-ben pedig további 2001-gyel több olyan baba született, akinek az édesanyja foglalkoztatott volt a szüléskor. Így 2015-ben a foglalkoztatott státusú anyák szüléseinek száma, 62 400 fő ,most először haladta meg a 2010-es, 61 300-as értéket. A legalacsonyabb értéket 2013-ban érte el e szegmens, akkor mindössze 57 800 fő volt a számuk. A válság elején, 2008-ban pedig még 69 ezer fő volt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa szerint 2013 végéig alig több mint kétezer édesanya dolgozott a gyes mellett. A gyed extra bevezetése előtt ugyanis legfeljebb 30 órát lehetett dolgozniuk a gyesen lévőknek, gyed mellett pedig nem vállalhatott munkát a dolgozó. Számuk idén márciusra már elérte a 23 ezer főt, tehát megtízszereződött. Ez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, mivel a kisgyermekes foglalkoztatottak száma még mindig alacsony.
Magyarország egyébként előkelő helyen áll a női foglalkoztatással kapcsolatos statisztikákban – részletezte a szakértő. Elsősorban a teljes munkaidős foglalkoztatásban járunk élen, a részmunkaidős munkák terén meglehetősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi tagállamához képest. A nőknél a teljes munkaidős foglalkoztatottság aránya alapján hatodikok vagyunk a tagállamok listáján, csak Csehországban, Bulgáriában, valamint a balti államokban magasabb ez az arány, mint nálunk. A részmunkaidőben dolgozó nők száma viszont stagnál, illetve nagyon enyhén csökken. Élen járunk viszont a női vezetők számában: az arányuk 40 százalék, miközben az európai uniós átlag csak 33 százalék körüli. Hazánkat csupán Lettország előzi meg e statisztikában.
