Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban több fronton indította meg a vámháborút. A legnagyobb figyelmet a Kínára irányuló össztűz kapta, egyértelmű jeleként annak, hogy a „titánok harca” valójában a globális befolyás növelése érdekében zajlik. Némelyek úgy vélik, Donald Trump amerikai elnök így akar nyomást gyakorolni a világ második legnagyobb gazdaságára a novemberben esedékes félidős választások előtt.
Megy persze az adok-kapok más földrajzi területeken is, nevezetesen az Európai Unióval, Mexikóval és Kanadával a Washington által az acél- és alumíniumipari termékekre korábban kivetett pótlólagos importvámok és az erre válaszul foganatosított ellenintézkedések miatt.
Oroszország 25 és 40 százalék közötti arányra emelte fel az amerikai fémmegmunkáló berendezésekre és szerszámokra, bányászati fúróberendezésekre, optikai szálakra, valamint a teherszállító járművekre kivetett importvámot. Így válaszoltak arra, hogy Washington 25 százalékig terjedő arányban emelte meg az orosz acélra és alumíniumra kivetett vámot. A szemet szemért elv jegyében zajló vámháború lépései lassan már követhetetlenek.
A legutóbbi mozzanat az volt, hogy Peking pénteken bejelentette: kész több mint 5200, összesen hatvanmilliárd dollár értékű amerikai termékre (például repülőgép, szójaolaj, füstölt marhahús, kávé, liszt) 5-25 százalékos büntetővámot kiszabni, megtorlásul azokra az amerikai tervekre, amelyek értelmében viszont Washington kétszázmilliárd dollár értékű kínai áru esetében 10-ről 25 százalékra növelné a pótimportvámot – írja a The Guardian.
Már több ágazat érzi a vámháború negatív hatását – figyelmeztet a BBC. Leginkább a járműipar panaszkodik, hogy emiatt csökkenhet az üzleti teljesítménye. A Ford és a General Motors mérsékelte 2018-as profit-előrejelzését, okként pedig az amerikai vámintézkedések miatt megemelkedő acél- és alumíniumárakat nevezte meg.
A Fiat Chrysler is kevesebb bevételre számít ebben az évben, miután Kínában visszaestek az eladásai – a kínai vásárlók arra várnak, hogy csökkenjenek a tarifák. Az Egyesült Királyság legnagyobb autógyártójának számító Jaguar Land Rover pedig három év óta először jelentett veszteséget kínai forgalmának visszaesése miatt.
Szintén az indokok között szerepelt, hogy a kínai fogyasztók egyelőre kivárásra játszanak a megemelt importvámok miatt. Míg májusban Peking még 25-ről 15 százalékra akarta mérsékelni az autók beviteli vámját július 1-jei hatállyal a Washingtonnal fennálló feszültségek enyhítése érdekében, végül július elején 40 százalékra emelte az amerikai importkocsik vámtételét.
A lépés megtorlás volt arra az amerikai intézkedésre, hogy a Trump-adminisztráció megelőzőleg 34 milliárd dollár értékű kínai terméket sújtott büntetővámmal. A BMW és a Tesla közölte: két modellje árát is emeli a kínai piacra szánt amerikai gyártású autók vámtarifáinak növekedése miatt.
Az élelmiszeriparban és az italgyártásban is gyengülnek az üzleti prognózisok. Az amerikai Brown–Forman rövidital- és borgyártó óriáscég közölte: megemeli a Jack Daniel’s és más whiskyk árát néhány európai országban, a Coca-Cola pedig Észak-Amerikában készül drágábban adni termékeit, ezzel kompenzálva a növekvő fuvardíjakat és a fémek áremelkedését. Más vállalatok a tevékenységüket akarják csökkenteni Kínában. A Hasbro játékgyár egyre több termelést visz ki az országból, és a Honeywell ipari konglomerátum is inkább Kínán kívül keres beszállítókat.