Elkezdődött a bruttó 155 ezer négyzetméteres Etele Pláza építése a Kelenföldi pályaudvar mellett – tudatta a Futureal-csoport. A kereskedelmi fejlesztés a főváros harmadik legnagyobb bérbe adható területtel rendelkező bevásárló- és szórakoztató központja, egyben a budai oldal legnagyobb plázája lesz.
– Az Etele Pláza rendelkezik minden, a megvalósításhoz szükséges engedéllyel, beleértve a hatályos plázastop alóli felmentést is, amely feltétele a jogerős építési engedélynek – szögezte le lapunk érdeklődésére a Futureal-csoport.
Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos lapunknak egy nemrég bejelentett óbudai plázaépítésről kijelentette: egyelőre nem kezdődhet meg a beruházás, mivel a fejlesztőcég birtokában lévő 2013-as engedély már nem érvényes, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály 2015-ös megújítása felülírta a korábbi felmentéseket.
A beruházó a Magyar Időkkel annyit közölt, csupán a tervezési folyamatot indították újra, melynek során a köznyelvben plázastopként ismert rendelkezés alóli felmentésüket is megújítanák.
A fejlesztő közölte, hogy minden engedélye megvan
Az Etele Pláza építése az ország legnagyobb multimodális, azaz több közlekedési módot összekötő csomópontjában kezdődött meg, az 54 ezer négyzetméter bérbeadható területű egységet várhatóan 2020-ban nyitják meg a nagyközönség előtt.
A Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró, illetve az M1–M7 autópályák fővárosi bevezetőszakaszának találkozásánál megvalósuló pláza a fejlesztő várakozásai szerint naponta mintegy 40 ezer vásárlót vonz majd a fővárosból, az agglomerációból és a közlekedési csomópontból könnyen elérhető vidéki városokból.
A fejlesztő közlése szerint az új bevásárlóközpont közvetlen közelében lévő 4-es metró végállomását, a Kelenföldi vasútállomást, valamint a buszpályaudvart naponta mintegy 165 ezren veszik igénybe már ma is. A leendő központ elsődleges vonzáskörzete Budapest egyik legsűrűbben lakott területe, ahol mintegy 235 ezren élnek. A környék lakói az országos átlagos vásárlóerő 125 százalékával gazdálkodnak viszonylag alacsony kiskereskedelmi ellátottság mellett.
