Kihirdették a felvételi ponthatárokat, és hiába tombol a nyár, már elkezdődött az egyetemisták albérletkeresése. Aki ugyanis nem elég gyors, lemaradhat a jó lehetőségekről, azonban kapkodni sem érdemes. A Fogyasztóvédői Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint ugyanis számos buktató leselkedik ezen a területen is az érintettekre, amelyek elkerülhetők, ha tisztában vagyunk a szabályokkal.
A szakértők szerint az első és legfontosabb, hogy a diákok mindenképpen kössenek írásba foglalt szerződést a lakásról, szóbeli megállapodással ne elégedjenek meg. Ebben a szerződésben kell rögzíteni a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, illetve azt, hogy milyen időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, továbbá ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a felek kapcsolatát alapvetően meghatározó információnak a bérleti szerződésben kell szerepelnie annak érdekében, hogy később elkerülhető legyen a vita.
Mostanában gyakori, hogy a bérbeadó ragaszkodik a szerződés közjegyzői okiratba foglalásához, ami így azonnal végrehajtható okiratnak számít – a lakáskiadók jellemzően ezzel próbálják bebiztosítani a bérlemény jövőbeni gyors kiürítésének sikerét. A kérdés ebben az esetben az, hogy ki fizeti a szerződéskötés költségeit. Erre nincs egyértelmű válasz, alapesetben a bérbeadó, de ha egy részét ki akarja fizettetni a bérlővel, a bérlő nem tud ellene semmit tenni, ha szüksége van a lakásra.
A bérleti szerződés határozott és határozatlan idejű. Előbbi az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, míg a határozatlan idejű megállapodásnál a felmondási idő elteltével szűnik meg a jogviszony. Egyetemisták esetében felmerülhet, hogy mi legyen a lakással a nyári két hónapban, amikor esetleg nincs szükség a bérletre. Kockázatos, ha a bérlő erre az időre felmondja a szerződést, mert nem biztos, hogy talál helyette másikat szeptembertől, ha pedig nem mondja fel, fizetheti a költségeket úgy is, hogy ott sincs a lakásban.
A bérleti szerződés aláírásakor általában kéthavi kauciót kell kifizetni előre, ami kéthavi lakbérnek felel meg. Ez az összeg nem arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor fedezze az utolsó hónapokban esedékes bérleti díjat, hanem a bérleményben esetlegesen keletkező károk megjavítására, illetve a fennmaradó tartozásokra kell fordítani. Tartsuk szem előtt, hogy az elszámolást követően visszajár a fennmaradó összeg a bérlő részére – figyelmeztet a FEOSZ.
Mind a bérbeadáskor, mind a bérlők kiköltözésekor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni. Ebben lehet rögzíteni a lakás aktuális állapotát, a berendezési tárgyakat, így később nem lehet vita abból például, hogy volt-e mikrohullámú sütő a lakásban vagy sem. Arról is meg kell állapodni, hogy hány személy költözhet be a lakásba, valamint érdemes előre tisztázni a házirendet és a kötelezettségeket, nehogy később érjék a bérlőket kellemetlen meglepetések.
A bérleti díj, az egyéb költségek átadásáról kérjenek a bérlők átvételi elismervényt vagy nyugtát, de az is biztosíték lehet a számukra, ha bankszámlára utalással fizetnek.