– Jó pénzügyi megállapodást kötött Magyarország a 2014–2020 közötti időszak uniós pénzeinek felhasználására, annak megtervezése sikeres volt – mondta tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, a kormány által az uniós pénzek felhasználásáról immáron negyedik alkalommal megrendezett vitanapon.
A távirati iroda összefoglalója szerint a miniszter felidézte: az EU-ban szinte a legtöbb az a támogatási összeg, amelyet egy lakosra vetítve visszakap Magyarország, és a kormány olyan célokat tűzött ki, amelyek sokat ország felzárkóztatásáért. A mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki több mint 9000 milliárd forint értékben.
A legújabb, föld alatti közlekedési útvonallal kapcsolatban több tisztázatlan részlet van még
November végig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a rendelkezésre álló keret 82 százaléka. Közbeszerzéseket tavaly 2000 milliárd forint értékben írtak ki, amely a GDP több mint 5 százalékát jelenti. Egy-egy közbeszerzésre öt-hat jelentkező volt.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a vitanap előtt Magyarország legnagyobb újkori korrupciós ügyének nevezte a 4-es metró építését. Felidézte, a beruházás forrásigénye 2002-ben 166 milliárd forintról indult, ám később kiderült, hogy 2010-ig a teljes bekerülési keretösszeget ellopták, ténylegesen pedig a metró 452 milliárd forintba került.
Kifogásolta, hogy a szocialisták nem vesznek részt a vitában, hogy megválaszolják, hova lett a metrópénz. Csepreghy a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról elmondta: szembe kell szegülni azokkal a fenyegetésekkel, amelyek a kohéziós alapok átcsoportosítását helyezik kilátásba az illegális bevándorlás támogatására.
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke üdvözölte, hogy a Miniszterelnökség félévente beszámol az uniós források elosztásának, pályáztatásának, bírálatának és kifizetésének kérdéséről. Mint fogalmazott, a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok túlbürokratizált pályázati rendszert tartottak fent. Ezt annak érdekében tették, hogy az önkormányzatok vagy a gazdasági szereplők önmaguk ne is tudjanak pályázni. Jelentősen, akár 3-4 évig is elhúzódtak a bírálatok.
A Magyar Szocialista Párt közleményében azzal indokolta távolmaradását a vitanaptól, hogy az uniós pénzek ellopását nem egy vitanap, hanem a kormányváltás gátolhatná meg. A 4-es metróval kapcsolatos brüsszeli kifogásokra azonban nem reagáltak.
