A jelek szerint lassult a lakáspiac, azaz egy átlagos ingatlan eladásához némileg több időre van szükség, mint két-három évvel ezelőtt. A fellendülés megindulásával, 2015 tájékán nem volt ritka, hogy egy-egy jobb eladó lakásért sorba álltak a vevők, sőt licitáltak rá. Azzal, hogy hosszabb távon kitart az erős piac, az ilyen jelenségek visszaszorultak, az alkunak is ismét nagyobb tere nyílt.
– Területileg nagyon eltérő a lakáspiac, de az összes adásvételt nézve az látszik, hogy Budapest súlya csökken, és egyre nagyobb a vidéki kisvárosok forgalma. Úgy is mondhatjuk, hogy a lakáspiac motorja vidékre költözött – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember kifejtette: 2016-hoz képest általánosságban lassult a piaci forgás sebessége, vagyis tovább tart eladni egy ingatlant.
A hirdetési oldal adatai szerint míg például Budapesten két éve átlagosan 72 nap alatt jött vevő egy használt téglalakásra, 2017-ben majdnem három hónapig kellett várniuk az eladóknak. Némileg mérséklődött a panelek forgási sebessége is, míg két-három éve ötven nap körül volt az átlagos eladási idejük, ez tavaly 58 napra nőtt.
Kicsivel nehezebben lehet eladni a téglalakásokat a megyei jogú városokban is, a községekben pedig az eddig is hosszadalmasabb átlagos eladási idő téglalakások esetében fél évre, panelnél mintegy 150 napra nőtt.
– A panelek kedveltsége kitart, továbbra is ez az ingatlantípus pörög a leginkább. Nagyon érdekes, hogy a jellemzően mindig nehezen eladható családi házak népszerűsége jelentősen javult tavaly, és idén is folytatódik ez a folyamat – mondta Balogh László. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a fővárosi és a nagyvárosi lakásárak olyan szintet értek el, hogy sokan inkább már külső városrészben vagy az agglomerációban keresnek családi házat vagy ikerházrészt. Hozzátette: ezt a folyamatot az is erősíti, hogy korábbi kutatások alapján a magyarok legszívesebben családi házban élnének.
– A lakáspiac némileg kiegyenlítődött, a vevők alkalmazkodtak a magasabb árszintekhez. Látják ugyanis, hogy nemcsak rövid fellendülés volt a drágulás, hanem tartósabbak a magas árak, így nem érdemes kivárni a lakásvásárlással – közölte Balogh László.
A Duna House országos összesítése szerint az év elején a panellakások értékesítési ideje megközelítőleg azonos képet mutat, mint egy évvel korábban. Ez alapján elmondható, hogy ez a típusú ingatlan a meghirdetéstől számítva általában három hónap alatt cserél tulajdonost. A téglalakások esetében az értékesítési időszak egy-két hónappal hosszabb, jellemzően 100-140 nap után történik adásvétel.
A GDN Ingatlanhálózat szerint Budapesten jellemzően 30–60 nap alatt talál gazdára egy eladó ingatlan, de ha valaki odafigyel a részletekre, akár két héten belül is értékesítheti a lakását. Gadanecz Zoltán, a hálózat tulajdonosa azt mondta: a társasházi lakás a legkönnyebben eladható ingatlantípus, függetlenül attól, hogy panelről vagy új építésűről van szó.
– Jellemzően a kétszobás, amerikai konyhás nappalival ellátott ingatlanokat keresik. Ezek jó befektetések, mert könnyen értékesíthetők, mindig forgalomképesek. A kirívóan nagy alapterületű ingatlanok viszont nehezebben találnak gazdára, mert azokra egyedi ügyfelet kell találni, aki beleszeret és értéknek érzi azt – magyarázta.
Húszmilliós garzon
Míg a főváros egyes kerületeiben már csak egy kisebb méretű garzon vásárolható húszmillió forintból, a külső kerületekben akár 60-80 négyzetméteres ingatlan is kijöhet ekkora összegből – állapította meg a Duna House, amely az elmúlt fél év adásvételei alapján készített elemzést. Az V. kerületben mindössze 23 négyzetméteres garzont lehet ennyi pénzből megvásárolni, de a XX. kerületben akár 80 négyzetméteres házra is futja. A nagyobb megyeszékhelyek közül Miskolcon vásárolható a legnagyobb lakás ekkora összegből, ahol akár 130 négyzetméter körüli ingatlant is el lehet csípni ennyi pénzért. A borsodi megyeszékhely mellett négy további nagyvárosban vehető legalább száz négyzetméteres otthon húszmillióból: Békéscsabán, Szolnokon, Kaposvárott és Tatabányán. A vizsgált városok közül a főváros után Székesfehérvárott kapni a legkisebb lakást, ott átlagosan 68 négyzetméteres ingatlanra elég ez az összeg, ami azonban több mint másfélszerese a fővárosi 39 négyzetméteres átlagnak. Fehérvárral csaknem azonos árak jellemzik a kecskeméti, a veszprémi és a debreceni használtlakás-piacot is.