Felidézte, hogy az Európai Unió 14 tagállamában 600 agrár innovációs csoport működik, Magyarországon vidékfejlesztési forrásból az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági termelés területét érintő agrárinnovációs operatív csoportok létrehozására, beruházásuk segítésére 27 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre és a pályázatok értékelése folyamatban van.
A helyettes államtitkár megjegyezte, a magyar innovációs operatív csoportok hamarosan bekapcsolódnak a nemzetközi körforgásba.
Hangsúlyozta, az innováció az agráriumban is egyre jelentősebb szerepet játszik, a közösségi agrárpolitika 2021-től az innovációt, a digitalizációt, a modernizációt kívánja erősíteni.
Szabó István, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese a konferencián szólt arról, hogy megújul a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, amely a 2021-2030-ig terjedő időszakra vonatkozik majd.
A hivatal munkájával kapcsolatban az elnökhelyettes kiemelte a szolgáltató és a támogató jelleg előtérbe kerülését, és kitért arra, hogy átalakul a hazai kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozási rendszere, és fontos szempont lesz a projekt fenntarthatósága.
A konferencián Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a finn államelnök által 2007-ben indított Minőség-Innováció nemzetközi két fordulós pályázaton a magyar indulók rendszeresen sikeresen szerepelnek. Magyarország meghívás alapján 2013 óta vesz részt a nemzetközi versenyben, azóta minden évben díjakat hozott el. A nemzeti versenyben sikeresen szereplőket lehet nevezni a második fordulóba, a 2018. évi pályázat nemzetközi elismeréseit 2019. február végén adják át Pekingben.
A nemzetközi pályázatban való részvétel alapvető célja a termékek és szolgáltatások vevőorientált minőség-fejlesztését szolgáló innovációs eredmények nemzeti és nemzetközi elismertetésével a versenyképesség növelése – tette hozzá Molnár Pál.