A legnagyobb gond Romániában van, ahol 2014 januárjától teljesen nyitott a földpiac, Bulgáriában és Szlovákiában a Magyarországihoz hasonló, de kevésbé szigorú megkötésekkel igyekeznek védeni a nemzeti földtulajdont, kevés hatékonysággal: a külföldiek aránya ugyanis egyre nő. Régiónkban továbbra is olcsó a jó minőségű szántó vagy legelő a nyugat európai árakhoz képest, a legkevesebbet Bulgáriában, a legtöbbet Ausztriában kell fizetni egy hektárért.
Termőföld nélkül marad Románia
Amennyiben a külföldiek földvásárlásai ilyen ütemben folytatódnak, 2025-re nem marad román tulajdonban lévő termőföld Romániában – kongatta meg a vészharangot a romániai mezőgazdasági termelők szövetsége (LAPAR). A szomszédos ország ugyanis az egyetlen, ahol az uniós állampolgárok minden korlátozás nélkül vásárolhatnak földet, így nem véletlen, hogy a világon az előkelő negyedik-ötödik helyet foglalja el azon országok rangsorában, amelyek termőföldjeik legnagyobb részét külföldiek tulajdonolják.
A legfrissebb információk szerint Románia nagyjából 9,5 millió hektárnyi, szántásra alkalmas termőföldjéből 4 millió hektár külföldiek kezében van. Aggodalomra ad okot, hogy az arány szinte percről percre változik a román állampolgárok kárára, a 2014-es piacnyitást követő egy évben egymillió hektár került külföldi kézbe. A trend pedig napjainkban is folytatódik, ami nem véletlen, tekintve a romániai árakat.
Egy hektár jó minőségű termőföld ugyanis átlagosan alig 4-5 ezer euróba, azaz 1,2-1,6 millió forintba kerül. A termőterületek 25-30 százalékát az unióból, főleg Dániából, Hollandiából, Olaszországból, Ausztriából és Magyarországról érkező befektetők birtokolják, a fennmaradó 10-15 százalék líbiai, amerikai, vagy más, közel-keleti, afrikai üzletemberek kezében van. A legnagyobb külföldi kézben lévő farm területe meghaladja a 65 ezer hektárt, és líbiai tulajdon.
A Románival szomszédos Bulgáriában a legalacsonyabbak a termőföldárak uniós összehasonlításban, a külföldiek vásárlásait ugyanakkor ott is a szigorú jogszabályok lehetetlenítik el. A legfrissebb adatok alapján egy hektár föld ára Bulgáriában tavaly 15 százalékkal emelkedett, és elérte a 3800 eurót azaz az 1,2 millió forintot.
Szlovákiában Meghatározó az állami tulajdon aránya
Északi szomszédunknál a termőföldek többsége magántulajdonban van. A mintegy 2,4 millió hektáros földtulajdon ötöde, félmillió hektár felett rendelkezik az állam. Az árakat elsősorban a kereslet-kínálat viszonya, valamint a föld minősége és besorolása alakítja, ugyanakkor mivel a legtöbb magántulajdonos bérbe adja a parcelláit, az is felfelé hajtja az árakat, ha a szóban forgó területet magas bérleti díj ellenében lehet kiadni. Az átlagár egy hektár termőföldre vetítve 5300 eurót tesz ki (1,67 millió forint), a szántó és a legelő ára között azonban jelentős különbségek vannak. Míg egy hektár szántó átlagosan 5146 eurót ér (1,62 millió forint), a legelőért csupán 2754 eurót (864 ezer forintot) kérnek a tulajdonosok.
A szőlő 2000 eurót (630 ezer forintot), a kert-gyümölcsös pedig 2250 eurót (708 ezer forintot) ér hektáronként. Annak ellenére, hogy két évvel korábban északi szomszédunk is szigorított a földszerzés szabályain – a módosítás nem titkoltan a külföldiek földszerzését próbálta korlátozni – egyre nagyobb terület van idegenek kezében; egyes becslések szerint 100-150 ezer hektár. A Pravda című napilapnak nyilatkozó egyik termelő szerint ügyvédek járják a vidéket, és külföldi befektetők nevében vásárolják fel a földet az emberektől.
Magyarországon hatékony a földvédelem
Az új földforgalmi szabályozás miatt a külföldiek közül csak nagyon kevesen vásárolhatnak ténylegesen termőföldet Magyarországon. Az új szabályok alapján ugyanis a vevőnek helyben lakó, bejegyzett földművesnek kell lennie, a vásárlást pedig az is tovább nehezíti, hogy a kiszemelt parcella adásvételének nyélbeütéséhez a helyi földbizottságok jóváhagyására is szükség van. Ennek köszönhetően a helyi földforgalmat az ott élő és gazdálkodó termelők is alakíthatják.
Hazánkban az új földtörvénynek köszönhetően sokan még a korábbi szabályozási környezetben vásároltak földet, ami jelentős áremelkedéssel járt az elmúlt években. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben a mezőgazdasági termőföldárak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ezen belül a szántó 16 százalékkal drágult, így egy hektár szántóföld átlagára 2014-ben 884 600 forint volt. A tavaly kezdődött állami földértékesítési programban ennél jóval magasabb árak alakultak ki, az értékesített 180 ezer hektár csaknem 240 milliárd forintért kelt el, ami egy hektárra vetítve 1,33 millió forintos átlagárat jelent. Az értékesítési átlagár minden megyében 21-22 százalékkal meghaladta a referenciaszintet, de volt olyan térség is, ahol ez a felár 100 százalék körül volt.
Csillagászati árak Ausztriában
Régiós összehasonlításban Ausztriában kell a legtöbbet fizetni egy hektár termőföldért, átszámítva átlagosan 11 millió forintot, de kivételes estekben az ár elérheti a 45 millió forintot is hektáronként. Mindez azt mutatja, hogy a hazai viszonyokhoz képest egy hektár földért akár hússzor többet kell fizetni a nyugati határszél másik oldalán. A magas termőföldárak, a jelentős európai uniós támogatások és a kedvező jövedelmezőség miatt a bérleti díjak is magasak Ausztriában; egy osztrák gazdának akár havi ezer eurójába is kerülhet egy hektár föld használata. Az osztrák árak európai uniós összehasonlításban is az élvonalba tartoznak, a régi tagállamok közül csupán Hollandia és Írország előzi meg. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a holland termőföldárak egy hektárra vetítve átlagosan 51 ezer euró körül mozognak, ami több mint 16 millió forintnak felel meg. Írországban pedig 40 ezer eurót ér egy hektár.
Csehországban a nagy parcellákat keresik a külföldiek
Csehországban a mezőgazdasági területek piaci átlagára hektáronként 160 ezer korona felett van, ami hozzávetőleg 1,8 millió forint. Az árak régiónként és a föld minőségétől függően is nagy szórást mutatnak, a legjobb adottságokkal rendelkező termőföld ára nem egy esetben meghaladja a 300 ezer koronát (3,5 millió forintot). A magas ár elsősorban a szántókra vonatkozik, míg a legelő és a gyümölcsös jóval olcsóbb lehet. A Farmy.cz jelentése szerint tavaly tovább nőtt az olló a szántók és a legelők értéke között, utóbbiak közel harmadával kevesebbet érnek. Ez az arány néhány éve még csak 15-16 százalék volt.
Csehországban is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a termőföld iránt a külföldi befektetők. A jelentés szerint elsősorban a nagyobb parcellákat részesítik előnyben, a kisebb, 5 hektár alatti területekkel nem foglalkoznak a főként Németországból, Ausztriából, Hollandiából és Belgiumból érkező befektetők. Bár a külföldiek arányát a földtulajdonosok között nem lehet pontosan megmondani, az Eurostat becslése szerint 2006-ban 90 ezer hektárnyi terület volt idegen kézben, ami a teljes termőföldvagyon 2,1 százalékának felel meg, arányuk az elmúlt tíz évben vélhetően tovább emelkedett.
