A testület korábban jelentős forrást vont meg a magyar gazdáktól, mivel szerintük a hazai hatóságok 2008 és 2011 között nem tettek eleget az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott uniós támogatások feltételéül követelt állatjelölésre és -nyilvántartásra, élelmiszer-biztonságra, állategészségügyre, növényvédelemre, valamint környezetvédelemre vonatkozó uniós előírásoknak. A döntés 6,3 millió euró, vagyis mintegy 1,8 milliárd forint visszavonásáról szólt, a határozat miatt hazánk az Európai Unió bíróságához fordult.
A luxemburgi székhelyű uniós törvényszék mostani ítéletében részben megsemmisítette az Európai Bizottság korábbi határozatát, és kimondta, hogy a szóban forgó büntetés nagyságát is arányosan csökkenteni kell. A bíróság ugyanis megállapította, hogy a bizottság álláspontjával ellentétben Magyarország nem követett el jogsértést, amikor a földekbe kijuttatott szerves trágya környezetre gyakorolt hatásainak értékeléséhez nem követelte meg az értékelést végző ellenőröktől a nitrogén hatóanyag-mennyiségének meghatározását célzó számítások ismételt elvégzését. A törvényszék indoklása szerint a tagállamokat mérlegelési jogkör illeti meg az ellenőrzést lehetővé tevő kritériumok, módszerek és eszközök megállapításakor. Ráadásul az ismételt ellenőrzés jelentős adminisztratív többletterhet rótt volna a hatóságokra.
A távirati iroda tudósítása szerint az EU-s bíróság ugyanakkor megállapította azt is, hogy – az EB korábbi határozatának megfelelően – Magyarország az uniós szabályokkal nem összeegyeztethető toleranciapolitikát folytatott a vizsgált időszakban, amikor szemet hunyt az előírások megsértése felett. Így a természetvédelmi szabályok és a tájmegőrzésre vonatkozó előírások betartatása, a szarvasmarhalétszám késedelmes bejelentése, valamint a köz- és állategészségügyi előírásokkal kapcsolatos kisebb jelentőségű szabálysértések kapcsán a törvényszék elutasította a Magyarország által benyújtott keresetet.