Érkeztek érvényes ajánlatok a vasúttárság futóműbeszerzési pályázatára – tudta meg lapunk. Csépke András, a MÁV-Start vezérigazgatója azt mondta, hogy magyar gyártó nem pályázott, de magyarországi gyártókapacitással rendelkező cég igen. A vezérigazgató szavai azt jelentik, hogy az egyetlen magyar tulajdonú, forgóvázak gyártására képes cég, a Ganz Motor Kft. nem pályázott. Mint ismert, az IC+ kocsik első két példányához, a jelenleg is futó prototípusokhoz a MÁV-Start első körben a magyar Ganz Motortól kívánt forgóvázat rendelni. Ezt azonban lehetetlenné tette, hogy időközben életbe lépett egy új európai uniós vasúti norma. A Ganz modelljét módosítani kellett volna, amire nem került sor. Így a MÁV-Start prototípusai jelenleg Siemens forgóvázakon futnak.
Az említett cégeken kívül két gyártó van jelen a magyar piacon. A Bombardier Transportationnek Mátranovákon működik forgóvázgyártó üzeme. A FLIRT motorvonatokat szállító Stadler pedig éppen a közelmúltban kezdte meg forgóváz-karbantartó bázisán a gyártást is. A vezérigazgató nyilatkozata szerint ezek a cégek – vagy valamelyikük – adhattak be érvényes pályázatot a tenderre. A MÁV-Start ajánlatkérőként „IC+ projekt – Forgóváz, fékberendezés és flexball vezeték beszerzésére” címmel felhívással induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki összesen 40 darab, 200 km/órás névleges sebességre alkalmas forgóváz, továbbá 20 darab komplett fékberendezés és a mindezekhez szükséges alkatrészcsomagok, szolgáltatások beszerzésére.
A két prototípus a nemzetközi forgalomban vesz részt, de hazai pályára is szánnak ilyen kocsit
A forgóváz a vasúti személykocsik legértékesebb részegysége a karosszéria után, Csépke András szerint a teljes jármű értékének 30 százaléka. Ha hazai gyártású futómű kerülne az IC+-ok alá, az önmagában jelentős mértékben emelné a hazai részarányt. A MÁV-Start vezérigazgatója azután beszélt lapunknak a forgóvázbeszerzésről, hogy beszállítói találkozón tájékoztatta a hazai gyártókat az üzleti lehetőségekről. A találkozó nagy érdeklődés mellett zajlott, a megjelentek száma megközelítette a kétszázat – mondta a vezérigazgató.
A MÁV-Start húsz darab – tíz másodosztályú termes és tíz többcélú –, nemzetközi közlekedésre, 200 km/órás sebességre alkalmas IC+ kocsi gyártását tervezi 2017-től. Ezenfelül 2018-tól száz darab belföldi forgalomba szánt, 160 km/óra legnagyobb sebességű vasúti személykocsi sorozatgyártása is elindulhat, amit a magyar kormány 30 milliárd forinttal támogat. A vasúttársaság törekvése az, hogy a sorozatgyártásban a hazai beszállítók a lehető legnagyobb szerepet vállalhassák, ezzel is segítve a magyarországi járműipar további fejlődését.
A vasúttársaság szakemberei által kifejlesztett, Szolnokon gyártott vasúti kocsik két prototípusa 2014 októberétől utasforgalmi próbaengedéllyel szállított utasokat, majd 2015 júniusában megkapta a típusengedélyt a hazai és nemzetközi közlekedésre. A járművek több hónapos tesztsorozaton bizonyították, hogy megfelelnek az Európai Unió által alkalmazott TSI rendszer követelményeinek, és mintegy száz vizsgálatnak. A prototípusok mára belföldön és külföldön összesen több mint nyolcszázezer kilométert futottak. A prototípusokkal márciusban már a Wiener Walzer EuroNight vonatokkal utazók ismerkedhettek, áprilistól pedig Budapest és Hamburg között, a Hungária EuroCity vonatpárban szállítanak utasokat a szerelvények.
Az IC+ kocsik másodosztályúak, légkondicionáltak. A laptopok, mobileszközök működéséhez szükséges energiát elektromos csatlakozók biztosítják, a kikapcsolódást vagy munkavégzést vezeték nélküli internet segíti. A GPS-vezérelt fedélzeti audiovizuális utastájékoztató rendszer pontos tájékoztatást ad a vonat helyzetéről, míg a biztonságról belső videofelügyeleti rendszer gondoskodik. A kocsik tömege 47,3 tonna, hosszuk 26,4 méter, az utastéri elrendezés termes, 80 ülőhellyel.
