Kedvezően alakult a hazai juhtenyésztés idei éve, az állattartók szerint a bárányok iránti kereslet egész évben jelentős volt, a karácsonyi időszakban pedig tovább nőtt. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: itthon a húsvét jelenti az egyetlen időszakot, amikor el tudják adni a bárányokat, bár augusztusban és decemberben is piacra tudják vinni a fiatal állatokat. Elmondása szerint a karácsonyi időszakban egyébként is nagyobb a kereslet az év egészéhez viszonyítva, ugyanis ilyenkor van a legkevesebb bárány az uniós piacon. – Nagy előnyünk, hogy az anyajuhok Magyarországon ősszel is ellenek, így a fiatal állatokat már decemberben szállítani tudjuk, elsősorban a külpiacokra – jegyezte meg a szakember.
A kereslethez az idén kedvező árszint is társult, Hajduk Péter szerint a fiatal bárány kilójáért több mint ezer forintot kapnak a tenyésztők. Jellemzően az év egészében 600-650 ezer bárány hagyja el az országot, a karácsonyi időszakban ebből 100-150 ezret adnak el a tenyésztők. – A legfontosabb piacunk továbbra is Olaszország, de szállítunk Svájcba, Ausztriába, Németországba és kis mennyiségben Japánba is – mondta az ügyvezető.
Megjegyezte, hogy bár az utóbbi években érezhető némi keresletélénkülés a belső piacon is, a magyar lakosság még mindig nagyon kevés bárányhúst fogyaszt, holott az összes nagyobb áruházláncban megtalálható. Ennek oka egyrészt a fogyasztási szokásokban, másrészt a magas árakban kereshető. – Ez nem olcsó hús, a csontos bárány kiskereskedelmi ára kilónként 2000 és 5000 forint között van, amit egy magyar átlagpolgár ritkán engedhet meg magának – hívta fel a figyelmet.
A magyar pénztárcának még mindig kicsit drága a bárányhús Fotó: Bach Máté
A KSH 2015. júniusi adatai alapján a hazai juhállomány mintegy 3,6 százalékkal csökkent. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető elmondta: a júniusi statisztika alapján nem érdemes az ágazat egészére vonatkozó következtetéseket levonni. A regisztráción alapuló nyilvántartás szerint az országban összesen 930 ezer, egy évnél idősebb anyajuh van, a létszám pedig 2013 óta folyamatosan növekszik.
A juhtenyésztés egyébként az új uniós dotációs rendszer egyik legnagyobb nyertese. A támogatások összege az idén jelentősen emelkedett, míg 2014-ben mintegy hatmilliárd forint, addig 2015-ben nyolcmilliárd forint támogatásban részesült az ágazat. A Vidékfejlesztési program részeként pedig számos jogcímen pályázhatnak uniós forrásra a juh- és kecsketenyésztők. Hajduk Péter szerint a támogatási rendszer átalakításával elsősorban a nagyobb juhtartó gazdaságok jártak jól, hiszen míg korábban a nemzeti forrásból csak másfél millió forintig igényelhettek támogatást, most az összes állatra megkapják a pénzt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az állomány fiatalítása a következő években elkerülhetetlen.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár korábban jelezte: az állattenyésztés teljesítménye 2015-ben az előzetes adatok alapján 856 milliárd forint körül várható, ami 3,6 százalékkal haladja meg a 2014-es év eredményét, míg a kibocsátás volumene 5,6 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Ebből a juh- és kecskeágazat 20,7 milliárd forinttal veszi ki a részét.
