A japán kormány előzetes adatai szerint a második negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest, míg éves összevetésben 1,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP).
Az adatok jóval kedvezőbbek a várakozásoknál, elemzők negyedéves összevetésben 0,3 százalékos, éves szinten pedig 1,4 százalékos növekedést vártak az első negyedévi visszaesés után. Január–márciusban negyedéves szinten 0,2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 0,9 százalékkal csökkent a japán gazdaság teljesítménye, megszakítva a megelőző két év folyamatos emelkedését.
A második negyedévben alapvetően a hazai kereslet hajtotta a növekedést. A GDP mintegy 60 százalékáért felelős lakossági fogyasztás 0,7 százalékkal bővült, jóval meghaladta az elemzők által várt 0,2 százalékos emelkedést, illetve az előző negyedévben mért 0,2 százalékos visszaesést. Bár a japán jegybank számára kedvező fejlemény, hogy a fogyasztás élénkült, a növekedési ütem valószínűleg nem elégséges annak a monetáris politikai irányvonalnak a megváltoztatásához, hogy a kamatlábaknak nagyon hosszú ideig alacsonynak kell maradniuk a deflációs gondolkozás megtöréséhez.
A tőkeberuházások 1,3 százalékkal nőttek április–júniusban, 2016 utolsó negyedéve óta a legerősebb ütemben, meghaladva a 0,6 százalékos elemzői várakozásokat. A külkereskedelem viszont a várakozásokkal ellentétben lefelé húzta a növekedési ütemet, 0,1 százalékpontot vitt el a várt 0,1 százalékpontos hozzájárulás helyett.
Elemzők arra számítanak, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága a fellendülés útján halad tovább a következő negyedévekben. Többen azonban attól tartanak, hogy a globális kereskedelmi viták – az Egyesült Államok által több fronton elindított vámháború – kárt okoznak a japán feldolgozóiparnak és exportnak, amelyek a gazdasági növekedés ugyancsak fontos pilléreit képezik.
– Miközben a reálgazdaság második negyedévi növekedése erőteljes és magasabb volt a várakozásoknál, okkal vonhatjuk le a következtetést, hogy a japán gazdaság növekedése egészében véve fokozatosan lassulásnak indul – mondta a Reutersnak a Nomura Kutatóintézet egyik elemzője.
Washington már Donald Trump elnöki beitatása óta újra akarja tárgyalni a kereskedelmi szerződéseket, és kétoldalú egyezményt akar kötni más országok mellett Japánnal is, mivel az elnök szerint így lehet csökkenteni az amerikai kereskedelmi deficitet, illetve megszüntetni a partnerek úgymond jogszerűtlen kereskedelmi praktikáit. Tokió ugyanakkor ismételten hangoztatta, hogy a többoldalú megállapodásokat részesíti előnyben.
A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások egyébként már a múlt héten megkezdődtek Washingtonban. Donald Trump nyeregben érzi magát, Japán viszont két rossz közül választhat: vagy büntetővámokat nyomnak az autóalkatrész-exportjára, vagy engedményeket tesz más területen, ami viszont megrendítheti Abe Sindzó miniszterelnök otthoni támogatottságát, politikai pozícióját a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki tisztéért jövő hónapban induló versengésben.
A dolog azért is kényes, mert az Amerikába irányuló autókivitel elég jelentős forrása a japán gazdaság növekedésének, és a GDP egy százalékát adja. Ezt az exportot akarja az USA 25 százalékos tarifával sújtani, ami nagyban visszavetné a japán járművek iránti amerikai keresletet.
Megfigyelők szerint Abe kompromisszumként nagyobb amerikai hozzáférést biztosíthat a japán agrárpiachoz, elkerülve az autóvámokat. Ez a megoldás működött, amikor megszületett a multilaterális kereskedelmi megállapodás az amerikai és az ázsiai kontinens között – ebből vonult ki tavaly az Egyesült Államok –, ám egy kétoldalú alku esetén az engedmény kemény döntés lehetne a japán gazdálkodók támogatását bíró jobboldali, konzervatív Abe számára, mivel úgy tűnne, hogy Japán behódol Amerikának.
A tárgyalások múlt csütörtöki első menete után a felek mindössze abban maradtak, hogy immár jobban megértik egymás kereskedelmi álláspontját. Motegi Tosimicu japán gazdasági miniszter megismételte kormánya nézetét a multilaterális megállapodások szükségességéről, Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi megbízott pedig arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy konstruktív eszmecsere történt kétoldalú kereskedelmi kérdésekben.
Washingtonnak egyébként van oka nyomulni Tokiónál: tavaly az Egyesült Államok 68,9 milliárd dollár kereskedelmi deficitet halmozott fel a szigetországgal szemben. Ennél nagyobb vesztesége csak Kínával és Mexikóval szemben van.