Továbbra is a rangsor elején helyezkedik el Budapest az európai fővárosok lakossági energiaárait rangsoroló listán. Az összehasonlítást a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) készíti el minden hónapban egy általa megbízott kutatócég segítségével. Ez az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adatait felhasználva gyűjti össze a végfelhasználói árinformációkat. Az ár-összehasonlítás a 28 európai uniós tagállam és Szerbia fővárosainak villamosenergia- és földgázárait mutatja be, az összevethetőség érdekében eurócentben.
A legfrissebb, júniusi vizsgálat szerint Budapesten a villamos energia lakossági átlagára 12,11 eurócent volt kilowattóránként (kWh), 0,02 eurócenttel kevesebb, mint májusban. Az eredmény alapján az uniós fővárosok listáján nem változott Budapest helyezése, továbbra is az ötödik legolcsóbb az áram lakossági fogyasztói ára. Az átlagárban tapasztalható minimális változások a forint és az euró árfolyamának egymáshoz viszonyított változásának tudhatók be, hiszen Magyarországon a lakossági árakat az energiahivatal szabályozza, a szolgáltatók azokon nem módosíthatnak.
A villamos energia díjelemeit – így a számlákon is szereplő rendszerhasználati díjat, az energiaadót és az áfát – vizsgáló összesítésben szintén az ötödik legkedvezőbb helyet foglalja el Budapest az európai fővárosok között. A keresetekhez viszonyított rangsorban változatlanul a középmezőnyben helyezkedik el a magyar főváros a villamos energia és a földgáz árát vizsgálva is. Utóbbi átlagára szintúgy hosszú ideje változatlan: júniusban 3,31 eurócentbe került egy kilowattórányi energiát tartalmazó fűtőanyagért, míg egy hónappal korábban 3,35 eurócentet. A hajszálnyi – úgyszintén az euró és a forint árfolyama változásának betudható – különbség nem módosított a helyezésen. Ahogyan korábban, júniusban is csak Belgrádban és Bukarestben volt olcsóbb a földgáz, mint Budapesten.
A lakossági rezsiköltségek mérséklésére a kormány 2013-ban indított háromlépcsős programot. Az árak hatósági szabályozása eredményeképpen 25 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, a távhő és az áram. A rezsicsökkentés évi 110 ezer forint megtakarítást jelent egy családi házban élő négytagú családnak, ennek következtében a múlt év végéig összesen 910 milliárd forint maradt a lakosságnál. A program kezdetét megelőzően a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak Európában a lakosság fizetőképességéhez képest.
Az Európai Unió a tervek szerint a közösség piacának támogatására hivatkozva kivezetné a lakossági áram árának tagállami szabályozását, a magyar kormány ugyanakkor elkötelezett amellett, hogy álláspontját, a rezsicsökkentési programot megvédje.