Az ügy előzményeként megemlíthető: a hazai döntéshozók 2012 végén rendelték el a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmát, mégpedig arra hivatkozva, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne a gépekbe dobálják be kevéske pénzüket. A Strasbourghoz forduló cégek viszont sérelmezték a lépést, s úgy vélték, hogy az üzemeltetési jog megvonása sérti az emberi jogok egyezményének magántulajdont védő passzusát. A nemzetközi ítélkező testület ugyanakkor most megállapította, hogy a panaszosok nem merítették ki az összes hazai jogorvoslatot, márpedig Strasbourghoz csak akkor lehet fordulni, ha minden ilyen próbálkozás eredménytelenül zárult. A bírói testület – a távirati iroda beszámolója szerint – rámutatott arra is: veszteségének megtérítéséért néhány vállalkozás kártérítési keresetet nyújtott be a magyar állammal szemben, az eljárás még függőben van. Strasbourg szerint ilyen keresetindítási lehetőség a többi érintettnek is adott.
Figyelemre méltó döntéseket jelentettek be tegnap Luxembourgban is. Az Európai Unió ott székelő bírósága meghozta például a maga ítéletét az Erste-ügyként emlegetett magyar devizahitelperben. Az EU ítélkező fórumának közléséből lényegében az olvasható ki: a magyar végrehajtási rendszer egyik fontos pontja összhangban van az uniós szabályokkal. A luxembourgi bíróság megfelelőnek találta azt a honi rendelkezést, amely szerint a közjegyző anélkül is kiállíthatja a végrehajtás megindításához szükséges iratot, hogy ellenőrizné, van-e tisztességtelen pont a követelésre alapot adó szerződésben.
Az Európai Bíróság emellett megerősítette tegnap, hogy a Dunamenti Erőmű és a Magyar Villamos Művek között egykor létrejött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás – a piacinál magasabb ár miatt – jogellenes állami támogatást tartalmaz. Előzmény: a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, a Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű még 2008-ban és 2009-ben kereseteket indítottak a törvényszék előtt a bizottság korábbi határozata ellen, amelyben az megállapította a tiltott állami támogatást. A bizottság elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az állami dotáció nyújtását, egyúttal fizettesse vissza a jogtalanul átutalt összeget az áramtermelőkkel. A törvényszék 2014. áprilisi ítéleteiben a Dunamenti Erőmű keresetét elutasította. Előbbi, illetve annak korábbi tulajdonosa, a francia GDF Suez S. A. vállaltcsoporthoz tartozó Electrabel ezután fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz, amely elfogadhatatlanként elutasította, mert az Electrabel nem vett részt a törvényszék előtti eljárásban.