Márton napja a karácsony előtti negyvennapos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért a néphagyomány szerint ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Márton-napon jellemzően nagy evés-ivást rendeznek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvez az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozza.
Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Régi népszokásként említi a Wikipédia, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből küldtek a papnak is, innen ered a püspökfalat kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után Márton poharával, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani azért, hogy a minél több ivással egyre több erőt és egészséget nyerjünk.
– Az 1990-es évek elején elevenítették fel a Balatonnál is a Márton-naphoz kötődő népszokást, a libaétel-készítést, így a vendéglők étlapjára hamar felkerültek a libahúsból készült elő- és főételajánlatok. Azóta Márton-nap környékén hal helyett vagy amellett libahúsból készült ételkülönlegességeket kínálnak a balatoni vendéglátóhelyek. Amit egyébként nagyon jól fogadnak az itt élők vagy az őszi hónapokban idelátogatók – mondta a Magyar Időknek a Gundel Károly-díjas Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke.
A balatonszemesi Kistücsök tulajdonosaként is ismert szakember úgy fogalmazott: el se tudja képzelni, hogy aki november 10-e környékén betér egy étterembe, ne egyen libát. Kérdésünkre, hogy mitől különbözik a libahús más háziszárnyasokétól, azt válaszolta: intenzívebb íze van, mint például a csirkének, így nagyobb ízélményt nyújt. Másrészt a libának minden részét, így az apróhúst is fel lehet használni.
– Aki először eszik libát, rögvest megszereti, és nem csak Márton-nap környékén keresi az étlapon – állítja Csapody Balázs. Megjegyezte: ma már sokan megengedhetik maguknak, hogy libából készült, drágább ételt fogyasszanak. – Szeretném cáfolni azt az állítást, hogy az utóbbi időben jelentősen nőttek az éttermi árak. A valóság az, hogy az elmúlt öt évben a jövedelmeknél jóval kisebb arányban emelkedtek a vendéglői számlák – szögezte le a szakember.
A liba nemes részeinek és apróhúsának éttermi hasznosításáról Bezerics Dániel étterem- és bisztrótulajdonos beszélt lapunknak. A balatoni strandételreform egyik zászlóvivőjeként ismert vendéglátóstól megtudtuk: a hét végén háromnapos libalakomát tartanak az egyik fővárosi vendéglőjében. Ott és a balatonboglári bisztrójában többek közt fűszeres sütőtöklevest kínálnak tépett libahússal, szőlőmagolajjal, tejszínnel, továbbá sütőtökös alapon kéksajtos, mozarellás, libamellsonkás pizzát, desszertként házi lúdlábat.
Egyszerűbb bisztróételként tépett libahússal, különleges fűszerekkel ízesített szendvicset ajánlanak a főszezonon túl is szívesen látott törzsvendégeiknek és az alkalmanként betérőknek – jelezte a vendéglátós.
Kaposváron már szerda este a Márton-napi libalakomákra hangoltak. A somogyi megyeháza disztermében tartott borszemlén 16 dél-balatoni szőlészet mutatta be a libapecsenyékhez is ajánlott nedűket. Ott kérdeztük meg a rendezvény vendégét, Kiss Miklós Zsoltot, a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárát, szerepel-e libahúsból készült étel a családjával tervezett, előttünk álló hétvégén. – Természetesen szerepel. Otthon, Kecskeméten egy Márton nevű barátomhoz vagyunk hivatalosak péntek este névnapi vacsorára. Gondolom, színes lesz a libaételek palettája, és talán a desszert is libából lesz majd – válaszolta a politikus.