Már rövid távon terveznek létszámbővítést a mikro- és kisvállalkozások – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) felméréséből. A 2017-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor. Az optimizmus visszavezethető az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó, az idegenforgalom és a vendéglátás, a pénzügyi tevékenységek és a kereskedelem területén tevékenykedő, illetve külföldi tulajdonban álló, és exportáló vállalatok várakozásaira.
A közel 7 ezer vállalkozás bevonásával készült tanulmány felidézi: a vállalkozások munkaerő-bővítési kedve jóval meghaladta az elmúlt éveket, s 2017-ben is jelentős növekedés várható. A nyers adatok szerint a foglalkoztatás 2,2 százalékkal nőhet, azonban a korábbi évek tényleges munkakeresletét figyelembe véve ez az arány jóval alacsonyabb is lehet. A korrigált becslés szerint a kereskedelemben 6,1 százalékponttal, az építőiparban 3,1 százalékponttal, a mezőgazdaságban pedig 4,2 százalékponttal csökkenhet az alkalmazásban állók száma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatások területén 3,7 százalékpontos, az iparvállalatok körében pedig 1 százalékpontos növekedést prognosztizál az intézet. Csökkent azonban a pályakezdőket foglalkoztató cégek száma. A pályakezdők foglalkoztatását tervező vállalatok aránya erőteljesebben ingadozik, a 2014-es erős visszaesést tavaly enyhe növekedés követte, ami idén is folytatódott, 38-ról 40 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek pályakezdő foglalkoztatását tervezik a jövő évben.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy 2016-ban a megkérdezett vállalkozások közül 21 százalékkal többen vettek fel új munkaerőt, mint amennyien elbocsátottak. A foglalkoztatásra vonatkozó javuló tendenciák azonban kevésbé bizonyulnak erősnek, mint ami az üzleti helyzet javulásánál megfigyelhető. Ugyanakkor az elemzők mindegyike egyetért abban, hogy a munkaerőhiány miatt szinte az összes vállalkozás bővítene létszámán, sok cég azonban ezt nem tudja kigazdálkodni.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Idők kérdésére elmondta, sok kisebb, elsősorban kelet-magyarországi vállalkozás csődbe mehet a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelésétől. Emellett az érdekképviselet szerint több munkaadó a szürke, valamint a fekete zónában foglalkoztatja tovább munkavállalóit, akár úgy, hogy kevesebb óraszámban jelenti be, akár úgy, hogy nem a végzettségének megfelelő bért adja.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elismerte, valóban vannak olyan vállalkozások, amelyeknek nehéz kigazdálkodniuk a béremelést. Ugyanakkor tarthatatlan a jelenlegi bérszínvonal, ebben a kamara és a kormány egyetért. Csak jelentős béremeléssel tudunk felzárkózni először a visegrádi, majd később a nyugat-európai országokhoz. Emellett fontos a járulékcsökkentés, valamint a társasági nyereségadó mérséklése is, ezzel a gazdaság több szereplője is növelni tudja versenyképességét.